A török parlament csütörtökön elfogadta a Recep Tayyip Erdoğan elnök által javasolt törvényt, amely a ellenére akár három év börtönnel is sújtaná az újságírókat és a közösségi média felhasználóit a „dezinformáció” terjesztéséért – írta a Reuters nyomán az Index.

Forrás: Twitter

A törvény 29. cikke szerint egytől három évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak azok, akik „félelemkeltés és a közrend megzavarása” céljából az interneten hamis információkat Törökország biztonságáról.

A kritikusok szerint a törvény visszaélésre ad okot, mivel abban nincs egyértelműen definiálva a „hamis és félrevezető információ” fogalma.

Így a törvény visszaélésre adhat lehetőséget a bíróságoknak, amelyek a kritikusok szerint az elmúlt években agresszívan léptek fel a nyíltan másként gondolkodókkal szemben.

A jövő évben esedékes elnök- és parlamenti választások előtt a médiaszabadság kérdése egyre nagyobb jelentőséggel bír az országban, mivel a felmérések szerint Erdoğan és az AKP párt támogatottsága a legutóbbi szavazás óta erősen visszaesett.

A Reuters a közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint Törökországban a mainstream média a kormány által jóváhagyott szalagcímek szoros láncolatává vált, míg a kisebb, független és ellenzéki médiumok a szabályozói döntések terheitől szenvednek.

Burak Erbay a legrégebbi török párt, a Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi - CHP) képviselője mobiltelefonjának az összetörésével mutatta be, hogy e törvény meghozatala milyen hatással lesz a szólásszabadságra, különösen a fiatalok körében.

„A  15, 16 és 17 éves testvérimhez szólok, akik majd 2023-ban döntenek Törökország sorsáról –mondta Erbay, mielőtt elővette kalapácsát és folytatta : „"Csak egy szabadságod maradt – a telefon a zsebedben. Van rajta Instagram, YouTube és Facebook, amiken kommunikálsz" – mondta a szavazás előtt és hozzátette, hogy amennyiben a parlamentben elfogadják a törvényt, akkor a fiatalok összetörhetik a telefonjaikat – írja a The Guardian nemzetközi kiadása.

Forrás: The Guardian

A török újságok és televíziós csatornák jó része a 2016-os sikertelen állampuccs-kísérletet követően kerültek a hatalmon lévő párt ellenőrzése előtt. Egyedül a közösségi oldalak és az internetes hírportálok maradtak függetlenek. Ez azonban azóta megváltozott, hogy a Facebook és a Twitter, illetve a hírportálokkal szemben súlyos pénzbüntetéseket kezdtek kiróni.

A Riporterek Határok Nélkül idei szabad sajtó-indexén Törökország a 180 helyezésből, a 149. helyezést foglalja el.