A nyugat-balkáni országban feljegyzett gondok közül az online vitákat manipuláló, kormánmypárti kommentelők elszaporodását, illetve az általuk közzé tett politikai vagy pedig társadalmi tartalmak miatti letartóztatásokat említi meg FH legfrissebb jelentése.
A jelentés Magyarországot először sorolta a „részben szabad” országok közé. Ez – a Freedom House-szerint – „az Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatti demokratikus hanyatlást tükrözi.”
Állítások szerint a tavalyi választások során kibertámadások érték az elektronikus szavazórendszert, valamint a független médiaházakat. az országban.
A washingtoni székhelyű kutató és nemzetközi jogvédő szervezet kategória besorolásának változtatásához a 2021-es előválasztás körüli, több weboldalt érintő túlterheléses, ún. DDoS támadások is hozzájárultak. Magyarország most már olyan országokkal került egy kalapba, mint Banglades, Nicaragua és Srí Lanka.
Í
A jelentés szerint a világ 17 országában szabad az internet, míg 32-ben csak részben szabad, 21 orszűg pedig „nem szabad” mínősítést szerzett. Az izlandiak élvezhetik a legnagyobb internet-szabadságot, Kínában pedig legrosszabb a helyzet.
Az internet szabadság legnagyobb visszaesését Oroszországban, Mianmarban, Szudánban és Líbiában jegyezték fel.
A Freedom House szerint az internethasználóknak legalább 53 országban kellett jogi következményekkel kellett szembenézniük véleményüknek internetes közzétételét követően és ezek gyakran börtönbüntetéshez vezettek. A kormányok egyre gyakrabban a webhelyek blokkolásával, személyes adatok gyűjtésével és az országok műszaki infrastruktúrájának központosításával szabályozzák a felhasználóknak az információkhoz való hozzáférését, míg a jelentés által érintett 70 ország közül 47-ben a hazájuk területén kívül elérhető információkhoz is korlátozzák a hozzáférést.
Oroszországban az internet szabadsága az Ukrajna elleni brutális inváziót követően 7 ponttal csökkent, és ez egyben az év legnagyobb visszaesése.
Néhány héttel az invázió után a Kreml blokkolta a Facebookot, az Instagramot és a Twittert ezzel az oroszoktól megtagadta a hozzáférést a háborúval kapcsolatos megbízható információkhoz, ahogyan a jelentés szerint korlátozták a más országok felhasználóival való kapcsolatfelvételt is.
“A kormány emellett több mint 5000 weboldalt blokkolt, arra kényszerítette a médiát, hogy az inváziót “különleges katonai műveletnek” nevezze, e melllett egy olyan törvényt vezetett be, amelynek megsértéséért akár 15 év börtönbüntetésre is ítélhetik a konfliktusról szóló “hamis információk” terjesztőit.
A jelentés kitér arra is, hogy az az ukrán kormány és az emberek elképesztő rugalmasságot tanúsítottak az invázió során.
“A kormányzati tisztviselők és a távközlési vállalatok együtt dolgoztak az internetes infrastruktúra helyreállításába, valamint, hogy a fegyveres konfliktusok közepette biztosítsák az online forrásokhoz és az életmentő információkhoz való hozzáférést.
Az internet működését, az ukrán kormány és a SpaceX együttműködésének köszönhetően 11 ezer Starlink állomáson keresztül biztosították.
Az általános globális hanyatlás ellenére azért némi előrelépés is történt az internetes szabadságjogok terén. A Freedom House szerint a civil társadalmi szervezetek számos országban közös erőfeszítéseket tettek a jogszabályok javítása, a média ellenálló képességének fejlesztése és a technológiai vállalatok elszámoltathatóságának biztosítása érdekében.
Ugyanakkor a politikai döntéshozóknak, szabályozó szerveknek és más kormányzati szerveknek átfogó intézkedéseket kellenek hozniuk az emberi jogoknak a digitális korban történő védelmére – áll a jelentésnben.
A jelentés teljes egészében itt tanulmányozható
