A megmanipulált fotó. Forrás: Republika/Istinomer

A közvélemény nyomását követően a múlt héten olyan képeket közöltek a nyomtatott, illetve az internetes kormánypárti médiumok miszerint Aleksandar Vučić szerb államfő mégis ellátogatott a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolába, ahol bejegyzést tett a május 3-i iskolai lövöldözésben áldozatul esett tanulók gyászkönyvébe.

Azonban a kérdéses képen könnyen észrevehető vizuális logikátlanságok miatt a közösségi oldalak felhasználói arra gyanakszanak, hogy a kérdéses fotó valójában Photoshop manipuláció. Ezért az Istinomer tényellenőrző portál a holland nyelven megjelenő belga Knack factchecking hírmagazin munkatársaival karöltve részletes és mélyreható fotó-kriminalisztikai elemzést végzett, amely során megállapították, hogy a fénykép digitális manipuláció nyomait tartalmazza, vagyis nem teljesen hiteles.

Az ominózus képet elsőként a Kurir hírportálja tette közzé június 8-án, azzal a címmel, hogy „Lelketlen. Aleksić embertelenül viselkedett azzal, hogy az iskolában történt tragédián keresztül politikai poénokat akart szerezni: Azt hazudta, hogy Vučić nem volt az iskolában. Márpedig Itt a bizonyíték. Ugyanezt a képet a Tanjug hírügynökség és Republika hírportál is közzé tette. A Kurir és más médiumok sztorijához a szerb szkupstinában, a hatalmi koalícióban ülő képviselők egy része is csatlakozott. akik felszólalásaik során a képet mutogatták, mint annak a megcáfolhatatlan bizonyítékát, hogy az ellenzéki képviselők hazudtak, amikor azt állították, hogy Szerbia köztársasági elnöke nem látogatta meg a belgrádi iskolát.

A képnek a Kurirban történő megjelentetését követően a Twitteren többen is hangot adtak gyanakvásuknak, és többen is rámutattak a kérdéses dolgokra a fotón.

Hogy a szóban forgó fotót valóban digitálisan manipulálták, az elnök öltönye és a keze körül elmosódás, valamint az asztal és a szék sarkainak az élessége, valamint az asztal, a szék és az elnök perspektívája a falhoz képest.

Néhány órával a fényképet tartalmazó első szöveg után a Kurir egy újabb fotósorozatot tett közzé, hogy eloszlathassák a vádakat, miszerint az első kép fotómontázs.

Azonban az utólag publikált fotókon ugyanaz az elmosódás és a digitális manipuláció nyomait (jobb váll, bal kéz és a kar egy része könyökig) tartalmazta, amire korábban felhívtuk a figyelmet, a paradox módon éles vonalvezetés mellett. A szék továbbra is problémás részlet maradt, mivel a fal élesebbnek tűnik, mint a szék, amelyen Vučić állítólag ült.

Jürgen Dedeker, a brüsszeli Erasmus Egyetem multimédiás és kreatív technológiai osztályának vezetője az Istinomernek megerősítette, hogy a csatolt képek mindegyikén megtalálhatók a manipuláció elemei.

„Semmiféle szoftverre nincs szükségünk ahhoz, hogy láthassuk, hogy a fotók (rosszul) photoshopolva vannak” – mondja Dedeker, aki a következtetésre jutott, hogy hogy a belgrádi iskolában tartózkodó elnökről készült mindhárom elérhető fotót manipulálták, vagy több beillesztett elemből állnak.

„A tükröződések helytelenek vagy rossz perspektívát mutatnak, a fotón szereplő személy (Vućić, a szerkesztő megjegyzése) túl élesen el van vágva a háttérhez képest, nincs különbség a mélység érzékelésében a személy és a háttér között, ill. itt-ott vannak megmagyarázhatatlan tárgyak, vagy az átmenet túlságosan homályos” – mutatott rá Dedeker.

A fotók hitelességének megállapítása érdekében az Istinomer munkatársai a beszélgetőtársukkal együttműködve hiteles fotó-kriminalisztikai eszközökkel is elemezték a képet.

Ez az úgynevezett fúziós módszer egy Deep learning-re alapuló megközelítés, amely több fotó-kriminalisztikai szűrőt kombinál, és a fényképek globális meghatározását is lehetővé teszi. Gondolom, mondani sem kell, hogy e módszerrel is arra a következtetésre jutottak, hogy a kérdéses képeket megmanipulálták.

A szakértők szerint minden jel arra mutat, hogy az elnök testének egy részét nagy valószínűséggel egy másik képről adták hozzá az ominózus fotóhoz.

A teljes elemzés itt  (szerb nyelven) elolvasható.

Hképolland nyelven pedig itt. 

Forrás: OrionTelekom.rs

A Telekom Srbija 100%-os tulajdonában lévő Arena Channels csoport vesztesége 2022-ben a Szerbiai Vállalatok Nyilvántartásában (APR) közzétett zárszámadás szerint pontosan 12 540 539 000 dinárt, vagyis december utolsó napján érvényes hivatalos árfolyam szerint 106 889 554 eurós összeget tett ki. Ez lényegében két és félszeres veszteséget jelent a 2021-es évhez képest, amikor is 4 770 198 000 dináros, vagyis 40,45 millió eurós mínusszal zárták az esztendőt – írja a Nova.rs

Ezzel szemben az Arena Channels Group 2021-ben, az alaptevékenységéből 5,65 milliárd dináros bevételt könyveltek el. Ez az összeg 2022-ben pedig 7,12 milliárd dinárra nőtt. Ugyanakkor a cég üzleti kiadásai is jelentősen megnövekedtek, így a tavalyelőtti 10,51 milliárd dinárról, ez az összeg a tavalyi év folyamán 19,4 milliárd dinárra növekedett.

A „Media Daily” szakosított médiaportál elemzése szerint 2022-ben az Arena a bevételekhez képest a kiadások 80 százalékkal magasabbak voltak.

Az állami tulajdonban lévő Telekom Srbija egyébként 2021. júliusának közepén, az elkövetkező hat évre szezononként 100 millió eurót fizetett azért, hogy az Arena Sport kábeltelevíziós csatorna közvetíthesse a angol Premier League mérkőzéseit, ami tízszeresen több, mint, amennyit az United Group tulajdonában lévő Sport Klub fizetett korábban.

Gondolom mondani sem kell, hogy az Arena veszteségeit közvetve a szerb állampolgárok fizetik ki, mivel a fenti összeget a szerb távközlési vállalatnak kell kifizetnie, amelynek többségi részvénytulajdonosa az ország lakossága.

Forrás: Beta.rs

„A jelenlegi koszovói politikai események ismét felkavarták a hangulatot, és oda vezettek, hogy az újságírók nem tudják hitelesen és akadálymentesen ellátni feladataikat” – áll a  Újságíró Hálózat közleményében, amit a belgrádi Danas napilap internetes oldala is leközölt.

Az újságíró hálózat értesülései szerint többek között támadás érte a Periskopi.com albán nyelvű hírportál szerkesztőségét, de a zavargások résztvevői megrongálták az úgyszintén albán nyelven közvetítő Teve 1, a TV Dukagjini és a Top Channel forgatócsoportjának a felszerelését is. E mellett a szerb Kosovo Online újságírónőjének nemzeti hovatartozása miatt megtiltották, hogy bemenjen Zvečani községházájába, a Tanjug koszovói tudósítója pedig megsebesült, amikor sokkbomba robbant a közvetlen közelében.

A Koszovói Újságírók Egyesülete (AJK) szerint a helyzet nagyon aggasztó, mivel az újságírók általában az észak-koszovói zavargásokban résztvevő összes frakció leglényegesebb célpontjai.

A United Media, Délkelet-Európa vezető médiavállalata megállapodást írt alá a Forbes-szel, amely értelmében licencelt Forbes digitális kiadásokat dob ​​piacra Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában, valamint Forbes konferenciákat és rendezvényeket szervez a térségben – írja a Bizlife.rs

Az új Forbes portálok az üzleti világ hírei mellett írásokat közöl majd a nyugat-balkáni térség  legbefolyásosabb vezetőiről, menedzsereiről, befektetőiről és vállalkozóiról, innovációkról és olyan jelenségekről, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a világunkra.

A szerződés értelmében az év végéig öt új Forbes Adria internetes oldalt indítanak el, amelynek olvasói számára teljes hozzáférést biztosítanak a Forbes teljes tartalomához, de e mellett helyi történésekkel is foglalkoznak. ,

A Forbes szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, montenegrói és szlovéniai kiadásait tapasztalt szerkesztők és újságírók vezetik majd, akik gondoskodnak arról, hogy a helyi tartalom egyedi legyen és a közönség igényeihez igazodjon.

Kedden ismét a média világával foglalkozó hírportál került az internetes bűnözők célkeresztjébe, akadályozva ezzel olvasóink tájékozódását és károkat okozva ezzel médiumnak. Eközben nemzetközi érdeklődés is kezd kibontakozni a magyarországi portálok elleni tömeges támadások ügye körül.

Kedden a déli órákban ismét túlterheléses, úgynevezett DDoS támadás érte a Media1.hu-t és podcast oldalunkat, a vipcast.hu-t.  Rövid idő alatt először 37,8 millió adatlehívási lekérés zúdult a szerverükre), majd egy későbbi hullámban újabb 31 millió lekérés érkezett az oldalra.

A DDoS (Distributed Denial of Service) támadások lényege, hogy egyidejűleg extrém magas számú, a támadásba bevont eszközről (például kínai robotporszívóról, nem frissített számítógépekről stb.) érkezik adatlekérési igény az adott célpontok (jelen esetben a mi médiumunk) ellen. Mivel olyan magas eszközszámról van szó, ami a normális értéknek sokszorosa, az infrastruktúra nem képes kiszolgálni azt, így végül azok sem tudják elérni az oldalt, akik jószándékúan tennék azt, ugyanis nem jut számukra kellő erőforrás.

Az adatlekérések ezúttal is orosz, kínai és más országok internetes címei mögé bújva érkeztek. Egy ideig a tartalmak feltöltése, frissítése sem volt lehetséges, és átmenetileg a magyar látogatók számára is adódtak időnként problémák, ha a híreinket el akarták érni.

Az elmúlt hetekben megannyi más hazai hírportált is több alkalommal egy időre blokkoltak. Az elmúlt napokban, szombaton, vasárnap és hétfőn az Index.hu-t és az Indamedia csoport további 6 lapját, a Velvet, a Totalcar, a Port.hu, a Femina.hu, a divany.hu és az Indavideó oldalakat érte támadás, de előtte az elmúlt hetekben az atv.hu, az Eduline.hu, a 444.hu, a hvg.hu, a Népszava.hu, a Media1.hu, a Vipcast.hu, a Magyar Narancs oldala, a Hírhugó, a Balramagyar.hu, az Ellenszél.hu, az Ellenlábas.hu, a Nyugatifény.hu, a Pécsma.hu és a Klubrádió internetes streaming szolgáltatását is hasonló DDoS támadás érte.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az elkövető mindössze egy figyelemre vágyó magányos farkas-e, vagy valamilyen szervezet áll-e a bűncselekmények mögött.

A magyar médiumok tömeges megbénítása már az egyik nemzetközi szervezet, a European Centre for Press and Media Freedom figyelmét is felkeltette, és a sajtószabadság elleni támadásokat összegző térképükre is felkerültek az esetek. Az IPI (Nemzetközi Sajtóintézet) vezetője pedig arról tájékoztatta a Media1-et, hogy olyan technológiai partnereket keresnek, akik segítséget nyújthatnak a magyarországi portáloknak, hogy az egyre rendszeresebb és egyre durvább támadások elleni fellépés hatékonyságán javítani lehessen.

Forrás: Irish Times

A mesterséges barnítószereket használó ír nőket bíráló írás május 11-én jelent meg az írországi napilapban. A mesterséges intelligenciát használó csaló szövegében a sötétbőrűek kigúnyolásával vádolta meg a fenti kozmetikai cikkek használóit – írja a The Guardian.

Ruadhán Mac Cormaic, a napilap szerkesztője vasárnap azt nyilatkozta, hogy „szándékos és összehangolt megtévesztésnek” esett áldozatul, ami azt mutatja, hogy komolyabban le kell ellenőrizniük a megjelentetésre szánt szövegeiket.

Mac Cormaic megemlítette, hogy a mesterséges intelligencia a szerkesztőségeket komoly kihívás elé állítja és ezért ők is tanultak az esetből.

Az Irish Times az ominózus szövegben egy bizonyos Adriana Acosta-Cortez nevű közreműködő véleményét közölte május 11-én, aki a mesterséges barnítószereket használó ír nőket azzal vádolta meg, hogy ezzel kigúnyolják az eleve sötétbőrű polgártársaikat. Adriana Acosta-Cortezt egy Dublin északi részén élő 29 éves, ecuadori egészségügyi dolgozóként jellemezték.

Másnap, egy Acosta-Cortez nevéhez fűződő Twitter-fiókról egy az Irish Timest kritizáló bejegyzés jelent meg a cikk közzététele miatt.

„Őszintén szomorú, hogy az egykoron tekintélyes hírforrás ennyire lealacsonyította magát, hogy kattintásokat és forgalmat generáljon a webhelyére. Egy hihető gmail cím helyett inkább jobb szűrési eljárásra lenne szükségetek – áll Adriana Acosta-Cortez (@ecuadorian_adri) 2023. május 12-én közzé tett Twitter bejegyzésében, amihez belinkelt egy, az Irish Times által, a médiába beszivárgó robotokról szóló, januárban megjelentetett cikket is. Az ír napilap órákon belül törölte a véleményírást és elrendelte az eset kivizsgálását.

Az ominózus írás egyébként megjelenését követően a második legolvasottabb írás lett az ír napilap honlapján és számos rádiós és televíziós vitát is gerjesztett.

Időközben a „májusi tréfa” elkövetője is felfedte magát és bevallotta, hogy az írás 80 százalékának a megírásához a GPT-4-es mesterséges intelligencia által működtetett multimodális modellt használt, míg a cikkhez csatolt illusztrációt a DALL-E, szöveges leírás alapján képeket alkotó mesterséges intelligencia alkalmazás segítségével készítette.

Bevallása szerint” barátai megnevettetése céljából” szerkesztette meg a cikket, illetve, „hogy felkavarja a sz@rt az identitáspolitikáról folyó vitában”.

Forrás: Die Zeit (Helmut Fohringer/​APA/​dpa)

Üres első oldallal jelent meg szerdán, a sajtószabadság világnapján az Osztrák Újságszövetségbe tömörült napilapok döntő hányada, például a Die Presse, a Der Standard, a Kurier, a Krone, a Heute, a Kleine Zeitung, hogy közösen tiltakozzanak az új ORF-törvény ellen. A tiltakozók nem szeretnék, hogy a magyarhoz hasonló médiarendszer alakuljon ki.

A Népszava beszámolója szerint a tiltakozás annak az új finanszírozási rendszernek szól, amelynek révén az ORF, az osztrák állami rádió és televízió-csoport az érintettek szerint behozhatatlan előnyre tesz szert a magánmédiával szemben, és ezáltal sérül a médiavilág sokszínűsége, az úgynevezett médiapluralizmus.

Az új törvény szerint 2024-től több bevétel jut az ORF-nek, mintegy 710 millió euró a lakosságtól, további 300 millió pedig hirdetésekből folyik majd be.

Az eddig GIS-nek nevezett díj összege havi 18,59 euróról 15,20-ra csökken, de immár kiterjed valamennyi osztrák háztartásra és vállalatra, függetlenül attól, hogy az adott helyen használnak-e televíziós készüléket. A Népszava által említett becslések szerint így 300-700 ezerrel nő azok száma, akiknek fizetniük kell.

A változáson a hatóságok is nyernek, a központi állam és a tartományok ugyanis jövőre felhagyhatnak az ORF-nek eddigi, havi 2-3 eurós hozzájárulás befizetésének ellenőrzésével. Eddig csak azoknak kellett tévédíjat fizetniük, akiknek a lakásában volt készülék, és eddig „tévékémek” csöngettek be, akik váratlanul betoppanhattak, hogy ellenőrizzék a háztartások tévékészülékeit. 2024-től viszont mindenkinek fizetnie kell.

A Der Standard főszerkesztője a magyar médiarendszert hozza fel elrettentő példának, az autoriter kormány által finanszírozott újságok behozhatatlan fölényét – írja a Népszava.

Nem kevés konfliktusnak lesz forrása az a 2024-től, a BBC mintájára bevezetendő új rend, amely az ORF valamennyi dolgozójának fizetését nyilvánossá teszi.

Garamvölgyi Flóra (Forrás: wmn.hu)

Garamvölgyi Flórának, a The Guardian brit lap munkatársának interjúkészítés közben szóltak a CPAC Hungary helyszínén, hogy el kell hagynia a rendezvényt. Az újságíró regisztrációját először visszaigazolták, majd jelezték neki, hogy nem mehet be az eseményre.

Garamvölgyi Flóra, a brit lap munkatársa Los Angelesből repült Budapestre a CPAC Hungary konferenciára, ahova csütörtökön beengedték, és kapott belépőkártyát, amely segítségével pénteken is átjutott a beléptetésen – írja a Media1.hu

Az újságíró a hírportálnak elmondta, hogy a regisztrációját először visszaigazolták a szervezők, később viszont kapott egy üzenetet, hogy nem mehet be az eseményre, csak online követheti azt. Ekkor már úgy döntött, hogy Budapestre utazik, az útlevelét bemutatva pedig átvehette a nyakba akasztható kártyát, guest felirattal.

Garamvölgyi Flóra Rick Santorum republikánus politikussal, korábbi szenátorral készített pénteken interjút a rendezvény területén, amikor odament egy szervező, és az újságíró beszámolója alapján „udvariatlan módon félbeszakította a volt szenátor mondatát, elhúzta őt a karjánál”, majd közölte a The Guardian tudósítójával, hogy azonnal el kell hagynia az eseményt, mivel „rendszerhiba” miatt engedték csak be.

A brit lap munkatársa azt is közölte, a szervező után három biztonsági őr is tudatta vele, hogy el kell hagynia az eseményt. Garamvölgyi Flóra próbálta megtudni, mi az oka ennek, ha sikeresen be tudott lépni a helyszínre. Az őrök annyit közöltek vele, hogy ne haragudjon, felsőbb utasításnak tesznek eleget.

A Riporterek Határok Nélkül idei jelentésében Szerbiát a problematikus országok közé sorolja be. Amíg a szabad sajtó Észak-Macedóniában, Montenegróban és Horvátországban is jobb helyzetben van mint az Egyesült Államokban, addig a Balkánon a szerbiainál egyedül Albániában és Görögországban rosszabb a szabad sajtó helyzete. A szerb kormány által baráti országoknak nevezett Egyesült Emirátusokban, Oroszországban és Kínában pedig az újságírókhoz való hozzáállásukat illetőleg továbbra is a legsötétebb országok közé tartoznak – írja a Cenzolovka.rs

Szerbia továbbra is azon országok csoportjába tartozik, ahol a média és az újságírók helyzetét „problematikusnak” értékelték. A visszaesés egyik oka a Riporterek Határok Nélkül szerint az, hogy Szerbiában „a kormánypárti média orosz propagandát terjeszt”. Az RSF ezt a tényt az Európai Unió keleti részének országaiban uralkodó helyzettel hasonlítja össze, ahol a független újságírók „a Kreml propagandája szembeni bástyaként tevékenykednek. A jelentés Szerbiáról szóló fejezetében azt is leszögezik, hogy az erősen polarizált politikai légkörben az újságírók rendszeresen ki vannak téve az uralkodó elit tagjai által gerjesztett politikai támadásoknak, amelyeket egyes országos televíziók felpumpálnak. Ugyanakkor a helyzet orvoslására sem a politikum, sem pedig az intézmények, így a Elektronikus Médiumokat felügyelő Testület (REM) sem hajlandó, e mellett a kormánypárttal szemben kritikus hangnemet megütő újságíróknak hozzáférése a kormány tisztségviselők nyilatkozataihoz és a nyilvános információkhoz korlátozott.

Annak ellenére, hogy Szerbiának van az egyik legjobb médiatörvénye, az újságírókat gyakran korlátozzák a munkájuk során, beleértve az öncenzúrát is. Egyes szabályozások amelyek a rendőrség és az ügyészség számára előírják, hogy miképpen is reagáljanak az újságírókkal szembeni támadások kapcsán, bizonyos esetekben pozitív eredményekhez vezettek, azonban egyes, médiumokkal kapcsolatos kérdés kapcsán –mint példának okán az közéleti szereplést akadályozó perek – az igazságszolgáltatás képviselőinek a szabad sajtó védelmét illetőleg még be kell bizonyítaniuk függetlenségüket és hatékonyságukat – áll a RSF idei jelentésében.

A RSF a jelentésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiabevételek jó része az állami hirdetésekből és az átláthatatlan állami támogatásokból származnak és ezekhez a forrásokhoz való hozzáférést jórészt a kormányzó elit ellenőrzi, ezek pedig hajlamosak az elfogultságra. A jelentés kitér az újságírónők helyzetére is, akik továbbra vannak kitéve nemcsak az írásaik, hanem a nemük miatt is.

Az újságírók elleni súlyos támadások túlnyomó részét továbbra sem oldották meg – áll a jelentésben, ami külön kiemeli Slavko Ćuruvija, belgrádi újságíró meggyilkolását is 1999-ben. A szerbiai újságírók, függetlenül attól, hogy ezen a területen történtek erőfeszítlések, továbbra sem érezhetik magukat védettnek.

Annak ellenére, hogy a régióban vannak Szerbiánál rosszabb helyzetben lévő országok is, a térség országai az idén jobban teljesítettek, és a RSF listán jobb helyezést értek. A legnagyobb előrehaladás Észak-Macedónia és Montenegró esetében történt, az előbbi ország 57. helyről a 38. helyre, míg Montenegró a 63. helyről 39. helyre ugrott és az idén már azok közé az országok közé tartoznak, ahol asajtószabadság és az újságírók helyzetét „kielégítőnek” minősítik, míg a korábbi években ezek az országok is a „problematikus” társaságában szerepeltek.

Horvátország egy helyet ugrott előre, így most a lista 42. helyén szerepel, míg Szlovénia az 54. helyről az 50.-re lépett előre.

Az Egyesült Államok idén három helyet zuhant a listán és így a 45. helyen áll, több volt jugoszláv köztársaság mögött. A Riporterek Határok Nélkül egyesült államokbeli médiaszabadság néhány okaként a helyi szintű kedvezőtlen jogi keretet és az erőszak növekedését említi, ami két újságíró meggyilkolásához vezetett.

MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT, DE…

Annak ellenére, hogy továbbra is a problematikus országok közé tartozik Koszovó a 61. helyről az 56

., Bosznia-Hercegovina a 67.-ről a 64.-ik, Bulgária a 91. helyről a 71., Magyarország pedig a 85. helyről a lista 72. helyére lépett előre. A balkáni országok közül Szerbiánál egyedül Albánia (96), és Görögországban (107.) rosszabb a helyzet. Azonban Albánia a 103-helyről tornázta fel magát a 96-ik helyre, és Görögország is egy fokkal feljebb lépett a listán.

Biztonsági szempontból jó, politikai, jogi, gazdasági és szociokulturális szempontból lesújtó a sajtó helyzete Magyarországon – derül ki Riporterek Határok Nélkül (RSF / Riporters without Borders) 2023-as jelentéséből, melyről a Népszava írt.

A nemzetközi újságíró-szervezet friss sajtószabadság-listáján Magyarország az egy évvel ezelőtti 85. helyéhez képest 13 helyet javítva a 72. lett, amivel még mindig a problematikus kategóriába tartozik.

Jelentésében az RSF emlékeztet, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta Orbán Viktor kitartóan támadja a független sajtót, pártja, a Fidesz pedig a magyar média 80 százalékát a kezében tartja.

A média működését felügyelő hatóságok kvázi felmentették magukat a feladat alól, amelyet elvégezni kötelességük lenne, és nem vizsgálják azt a hatalmi koncentrációt, amely a tulajdonosi viszonyokat jellemzi. Ennek a hatalmi koncentrációnak az egyik fő eszköze a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amelyen kívül a független sajtó az RTL, a Népszava és a 24.hu révén őrizhet erős pozíciókat.

Ami a gazdasági környezetet illeti, Magyarországon nem jellemző a pénzért kínált tartalomszolgáltatás, a sajtó fenntartható működését a párthűségtől függően ítélt állami hirdetések diszkriminatívnak számító elosztása fenyegeti – állapítja meg az RSF.

Annak, hogy Magyarország egy év alatt a 85. helyről a 72. helyre léphetett előre, nem a sajtószabadság helyzetének a javulása, hanem az az oka, hogy más országokban eközben jelentősen romlott a helyzet.

A POLITIKUSOK DEZINFORMÁCIÓKAT ÉS PROPAGANDÁT TERJESZTENEK

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint az országok élén lévő politikai szereplők gyakran dezinformációkat és propagandát terjesztenek.

„Egyre kevésbé van egyértelmű különbség az igazság és a hazugság, a valódi és a mesterséges között, ami veszélyezteti a polgároknak az információhoz való jogát.” „Példátlanul fennáll a tartalomhamisítás lehetősége, ami aláássa a minőségi újságírást hirdetőket, és gyengíti az újságírást mint olyat” – mutat rá a szervezet jelentése.

KOMOLY GONDOT JELENT A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

A RSF komoly gondot jelent a mesterséges intelligenciát alkalmazó programok legújabb verziói. Ezek közül a jelentés külön kiemeli a Midjourney MI-alkalmazást, amely valósághű hamis fotókat készített Donald Trump “letartóztatásáról”, illetve a “kómában lévő kényszezubbonyt viselő” Juilan Asange-ről.

A jelentés kitér arra is, hogy Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a végletekig erőlteti a fizetésen alapuló információkhoz való önkényes hozzáférést, megerősítve azt, hogy a közösségi platformok az újságírás élőhomokja.

OROSZORSZÁG FULLBAN NYOMJA A PROPAGANDÁT

A jelentés készítői külön részben foglalkoznak az Ukrajnában zajló háborúval. A lista 79. helyén lévő ország területét megszálló orosz erők, egy-egy település elfoglalását követően azonnal terjeszteni kezdi propagandáját, zavarják az ukrán televíziók jelét, és levadásszák az ukrán újságírókat.

A lista 164. helyén lévő Oroszország kapcsán a jelentésben megjegyzik, hogy rendszerszíntű a cenzúra, valamint, hogy a független orosz és külföldi újságírók elűzése termékeny talajt teremtett a kormánypárti médiumok összehangolt propagandájának a terjesztéséhez, e mellett a nyugati közösségi hálózatok betiltása pedig a Telegram közösségi platform felhasználói számának a növekedéséhez vezetett. Példának okán Oroszországban megkétszereződött a platform felhasználóinak a száma.

A Telegramon keresztül a független médiumok ugyan megkerülhetik a cenzúrát, ugyanakkor ezen a platformon a Putyin-propaganda aránya, illetve a kémnek tekintett külföldi újságírók mozgását megfigyelő csatornák is elszaporodtak.

A jelentés szerint a sajtószabadság enyhe hanyatlása Nagy-Britanniában is megfigyelhető (a 24. helyről a 26. helyre esett vissza), ami nagyban összefügg azzal, hogy a WikiLeaks alapítója, Julian Assange továbbra is börtönben van, és az USA-nak való kiadatására vár.

A lista élén immár hetedik éve Norvégia található, ezt követi a 4-helyről a második helyre ugrott Írország, illetve az egy helyet visszaeső Dánia. Hollandia a 6., amelyik 22 helyett ugrott előre a listán.

A szabad sajtó globális helyzete (Forrás: RSF)

Az index utolsó három helyén Ázsia országai állnak – Vietnam a 178.), ahol „majdnem kiirtották a független újságírókat”, Kína az utolsó előtti – amelyre a világ legnagyobb újságíróbörtöneként tekintenek. Az utolsó, 180. helyen, a hagyományokhoz híve Észak-Kora helyezkedik el

Globálisan a jelentésen 31 országban „nagyon rosszn”, 42 országban „rossz”, 55-ben „problematikus” a sajtószabadság helyzete, míg 52 országban „jó” vagy „meglehetősen jó” a helyzet.

Forrás: Die Presse (Rosa Schmidt-Vierthaler)

Az osztrák parlament úgy döntött, hogy örökre beszünteti a Wiener Zeitung, a világ egyik legrégebbi napilapjának nyomtatását, így a jövőben csak digitális formában lesz olvasható – közölte a HINA.

A 320 éves napilap ezentúl csak havilapként jelenik meg nyomtatásban – döntött a konzervatív-zöld koalíció a művészek és az ellenzéki pártok kemény kritikája ellenére.

A Wiener Zeitungot 1703-ban alapították, akkoriban még Wienerisches Diarium címmel és a Habsburg Monarchia hivatalos lapjaként.

2021-ben a kormánykoalíció úgy döntött, hogy az osztrák kormány tulajdonában lévő újság leállítja a céges hirdetéseket, amiből lényegében eltartotta magát.

„A lapnak több 90 év feletti olvasója van, mint 30 év alatti” – mondta Susanne Raab család- és médiaminiszter, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) tisztségviselője.

Vele szemben Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák író és André Heller művész azon neves személyek közé tartozik, akik igyekeztek megőrizni a napilap nyomtatott kiadását és az ellenzék is bírálja a printkiadás

szerintük az elszegényíti a médiateret.

Jörg Leichtfried, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) alelnöke szerint az osztrák kormány döntése súlyos csapás a médiapolitikára és a kultúrára.