A 21 Kutatóközpont ősszel többek között felmérte azt is, hogy a magyar társadalom milyenek találja Magyarországon a media helyzetét Milyennek ítéli a magyar társadalom a média helyzetét ma Magyarországon? A közvélemény-kutatás során többek közt arra kérték a válaszadókat, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán helyezzék el a különböző tévé- és rádiócsatornákat, online hírportálokat és nyomtatott hírújságokat azzal, hogy a skálán az egyes azt jelenti, hogy egyértelműen kormánypárti, az ötös pedig azt, hogy egyértelműen ellenzéki az adott média, míg a hármas jelentése semleges/elfogulatlan.
A felmérés eredményeit a Magyar Hang tette közzé.
Pártpreferencia szerinti felosztásban a kormánypárti szavazók válaszaiból kiolvasható, hogy bőven találni olyan médiumokat, melyeket kormánypártinak tartanak, de négyesnél magasabb átlagot egyik vizsgált sajtóorgánum sem ért el, tehát egyértelműen ellenzékinek egyiket sem tartják.
Kormánypárti válaszadók (Ábra: a 21 Kutatóközpont felmérése)
Az ellenzéki érzelmű válaszolók besorolása a skála bal oldala felé tolódik a kormánypártiakéhoz képest és egyik átlaga sem ért el 3,5 feletti értéket, tehát csoportátlagot tekintve mindegyik médiumot kormánypártinak vagy semlegesnek találták. Az általuk adott legkisebb értéket az M1 érte el 1,18-cal, vagyis ezt a csatornát tartják a leginkább kormánypártinak. A legmagasabb értéket az ellenzéki érzelműeknél az RTL érte el 3,35-tel, vagyis ezt tartják a legellenzékibbnek, ugyanakkor még ez az átlag is a semleges/pártatlan kategóriához áll a legközelebb (3). Ehhez képest a kormánypártiak által adott legalacsonyabb átlag 1,81, amit a Magyar Nemzet ért el, ezt második helyen a köztévé követi 1,99-es átlaggal, míg a legmagasabb átlagpontszámot az ATV kapta 3,95-tel.
Ellenzékiek (Ábra: 21 Kutatóközpont felmérése)
A kormánypártiak és az ellenzékiek a Népszava, az Index és a Kossuth rádió megítélésében értettek egyet legkevésbé: az ellenzékiek mindhárom médiát kormánypártibbnak tartották, mint a kormánypárti szavazók. A felmérés arra is felhívta a figyelmet: a kormánypártiak és az ellenzékiek is leginkább középre helyeznék a hozzájuk közel álló médiákat, szélsőpontra pedig azokat, amik távol állnak tőlük. Viszont a kormánypártiak inkább hajlandók kormánypártinak hívni a szívüknek kedves médiákat, míg az ellenzékiek inkább kitartanak a semleges/kiegyensúlyozott címke mellett.
Az összes válaszadó 36 százaléka állította, az online sajtóból tájékozódik, ezt kicsivel lemaradva követi a televízió (32%), míg 21 százalék a közösségi médiából informálódik. A megkérdezettek 6 százalék azt állította, hogy ő egyáltalán nem tájékozódik közéleti kérdésekben.
Ami az online médiafogyasztási szokásokat illeti, a kormánypártiak körében a három legnépszerűbb internetes híroldal az Origo, az Index és a 24.hu (55 százalék, 43 százalék és 38 százalékuk látogatta az adatfelvételt megelőző héten ezeket az oldalakat). Az ellenzékiek top 3 oldala a 24.hu, a Telex és a Hvg.hu (62 százalék, 47 százalék és 46 százalék látogatta az elmúlt héten).
Online médiafogyasztási szokások pártpreferenciák szerint (Ábra: 21 Kutatóközpont felmérése)
A felmérés eredménye szerint a médiafogyasztás gyakoriságát tekintve is érezhető a polarizáció a politikai oldalak között. Az M1 esetén például a kormánypártiak közel fele (42 százalék) napi rendszerességgel nézi a csatornát, addig az ellenzékiek 64 százaléka soha nem nézi. Ehhez hasonló a tendencia a Tv2-nél is: a kormánypártiak 43 százaléka naponta odakapcsol, az ellenzékiek 47 százaléka sosem.
A kutatás összefoglalása szerint az is látszik: internetes hírportálok esetén is gyakrabban fogyasztják a saját véleményüket tükröző médiumokat a válaszadók, de egyrészt kevésbé gyakran teszik ezt, másrészt hajlandóbbak a másik oldalt is meghallgatni. Az Index esetén a leginkább hasonlóak
A felmérés egyebek mellett az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot is vizsgálta. Arra kérték a résztvevőket, 1-től 5-ig értékeljék, mennyire értenek egyet az adott állítással. Az egyes azt jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az ötös azt, hogy teljesen egyetértenek.
A felmérés szerint ebben az esetben a felmérésben résztvevők többsége hajlamos az orosz és a nyugati médiatermékeket egyaránt propaganda-csatornaként jellemezni. Érdekesség, hogy e tekintetben volt a legnagyobb különbség az ellenzékiek és kormánypártiak véleménye között: a kormánypártiak átlagosan nagyobb mértékben értenek egyet azzal, hogy a nyugati és orosz sajtótermékek ugyanolyan propagandát folytatnak.
A kutatás további figyelemreméltó eredménye, hogy az álhírek felismerésében nem teljesítettek jól a válaszadók. Azok közül, akik egyáltalán megtippelték, igaz-e az adott hír, 60 százalék tippelt helyesen. Ebben nem volt jelentős különbség a kormánypártiak (39 százalék tippelt jól) és ellenzékiek közt (42 százalék döntött helyesen), ugyanakkor a pártnélküliek esetén csak 31 százalék volt az álhíreket kiszűrők aránya. További érdekesség, hogy a párt nélküliek 53 százaléka meg sem próbált tippelni, melyik hír lehet valótlan, ez a kormánypárti és ellenzéki szavazók esetén jóval kisebb arányban (29, illetve 27 százalék) volt tapasztalható.
Fogékonyság az összeesküvés-elméletekre (Ábra: 21 Kutatóközpont kutatása)
A közvélemény-kutatásban 1200 fő vett részt, az adatfelvétel közösségi média csatornákon keresztül zajlott augusztus 29-től október 17-ig. Az adatbázis a KSH adatai alapján súlyozott, reprezentatív korra, nemre, településtípusra és iskolai végzettségre. A súlyozás figyelembe veszi a válaszadók politikai érdeklődését és médiafogyasztási szokásait is.
