Az előző évekkel ellentétben a médiumok képviselői nem lehetnek jelen a brit Konzervatív Párt birminghami konferenciáján. A párt ugyanis Rishi Shunak miniszterelnökkel az élen megtiltotta az újságírók részvételét, azt állítva, hogy ez egy zártkörű esemény – írja a The Guardian

Ezzel szemben a párt képviselői a 500 angol fontba kerülő belépőjegy kifizetése ellenében cégvezetőket is meginvitálták a pénteki munkanapra, hogy interaktív megbeszéléseken vegyenek részt a kormány minisztereivel.

A Konzervatív Párt tavaszi konferenciája egyike a legjelentősebb politikai eseményeknek. A tavalyi, Blackpoolban megrendezett konferenciát az előző miniszterelnök, Boris Johnson beszédje kapcsán vált emlékezetessé és kavarta fel a kedélyeket. Johnson ugyanis az ukránok Oroszországgal szembeni szabadságharcát a BREXIT-tel hasonlította össze.

A tavaszi konferenciákon a korábbi pártvezetők is jelentős beszédeket mondtak. David Cameron és Theresa May is előszeretettel használta ki a médiumok jelenlétét, hogy beszédet intézzen az ország lakosságához, illetve pártjának a tagjaihoz.

Forrás. Wire.com (Ahdieh Ashrafi/Flickr CC BY-NC-ND 2.0)

Az új törvény szerint a médiumokban, a közösségi oldalakon, vagy akár nyilvános összejöveteleken elkövetett rágalmazásért 2 ezer 500 eurótól hatvanezer euróig terjedő pénzbírságot is kiróhatnak – közölte az N1 hírportáljának boszniai mutációja.

A legsúlyosabb szankciókat pedig azokra róhatják ki, „akik a egy bizonyos fajhoz tartozásuk, a bőrszínük, a nemi identitásuk, a vallásuk, szexuális irányultságuk, nemzetiséghez vagy pedig etnikai származásuk „nyilvánosan nevetségessé tesznek vagy pedig megaláznak egy személyt vagy pedig egy csoportot” – áll a törvényben.

A boszniai szerb emberjogi aktivisták szerint a törvényben nincsen kellőképpen definiálva a rágalmazás definíciója, így a bíráknak saját maguknak kell eldönteniük, hogy mit is tekintenek annak.

Az emberjogi aktivisták szerint az új jogi rendelkezés értelmében magánéleti és családi állapotok felfedése is bűncselekménynek számít az elkövetkezőkben, ugyanakkor egyáltalán nem egyértelmű, az, hogy mi történhet azzal az újságíróval, aki egy politikus hozzátartozója által elkövetett csalásról szóló írásában magát a politikust is megnevezi.

Ugyanakkor aggodalomra ad az is okot, hogy a törvény értelében nemcsak az újságírókat, hanem lényegében a Boszniai Szerb Köztársaság összes polgárát elítélhetik, amennyiben akár a kávézókban történő beszélgetés során, különböző összejöveteleken, vagy pedig a közösségi oldalakon is egy adott személyről állítanak valamit.

Az boszniai szerb ellenzék, a föderáció területén újságíró-szövetségek, valamint számos nemzetközi szervezet és nagykövetség képviselője már korábban is tiltakozott e törvény meghozatala ellen, és továbbra is követelik a vitatott, a rágalmazás bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló törvény visszavonását.

A törvény meghozatala mellett egyébként 49, ellene pedig 21 képviselő szavazott és senki sem tartózkodott – írta az N1.

Forrás: Shutterstock.com

a BBC adatvédelmi és biztonsági okokra hivatkozva azt kéri dolgozóitól, hogy munkahelyi telefonjukról töröljék a TikTokot.

Március elején a dán közszolgálat is hasonló döntést hozott. Korábban pedig a brit kormány szintén megtiltotta, hogy kormányzati készülékekre telepítsék a kínai appot – közölte a BBC.

Korábban az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Belgium és az Európai Parlament is ugyanezt írta elő, mivel attól tartanak, hogy a TikTok anyavállalata, a pekingi ByteDance a kínai kormánynak továbbítja a felhasználók adatait. A vállalat alkalmazottai ugyanis 2022-ben nyugati újságírók tartózkodási helyeit követték le. Miután ez kiderült, kirúgták őket.

Ugyanakkor a BBC hírszolgáltatási és marketingcélokra továbbra is használja a TikTokot. Az alkalmazottaknak ezt írták:

„Ha a készülék a BBC vállalati eszköze és üzleti okokból nincs szüksége a TikTok-ra, törölni kell.”

Amennyiben pedig a saját tulajdonú telefonjukat munkára is használják, akkor kapcsolatba kell lépniük a BBC információbiztonsági csapatával.

Egyébként a BBC News saját csatornájának 1,2 millió követője van a TikTokon. Nemrég kifejezetten arra vettek fel újságírókat, hogy oda gyártsanak tartalmakat. A BBC másik fiókját több mint 4 millióan követik.

Forrás: bdp.rs

A Szerbiai Színházi Kritikusok és Teátrológusok Szövetségének az elnöksége közleményben jelentette be, hogy a Belgrádi Drámaművészeti Színház (BDP) vezetése törölte tagjuk, Marina Milivojević Madjarev színikritikus és teátrológus nevét a színház bemutatóira érvényes akkreditációs listáról – közölte a Danas napilap.

A színház vezetése azután döntött erről, miután a Vreme közéleti hetilap 1661. számában kritikát közölt Dante Isteni színjátékának a belgrádi színházban Frank Castorf, német színházi rendező által bemutatott előadásáról.

A közleményben a színházi szervezet illetékesei kihangsúlyozzák, hogy miután Marina Milivojević Madjarevnek hiába próbált kapcsolatba lépni a BDP PR -szolgálatával, a Szerbiai Színházi Kritikusok és Teátrológusok Szövetségének az elnöksége levelet intézett Jug Radivojevićhez, a színház igazgatójához, hogy a félreértést oldják meg az afférban szereplő összes fél javára, a színházigazgató válaszra sem méltatta a szakmai szövetség levelét, és egyben abbeli reményüknek is hangot adtak, hogy a színikritika-legyen az pozitív vagy pedig negatív–az összes művészet alkotóeleme, így a színművészeté is, amelyik érvelésével részese lehet az alkotói folyamatnak, amely a színházművészeti alkotást előmozdítja.

Forrás: YouTube.com

Aleksandar Vučić szerb államfő pert indított Jovana Polić és Sanja Lončar újságírók ellen a róla készített, Az uralkodó című dokumentumfilm sorozat két epizódja miatt, amelyet 2020 februárjában vetítettek le az N1 Televízió műsorán – erősítette meg az alkotást gyártó JSP produkciós cég a FoNet ügynökségnek.

Szerbia köztársasági elnöke elmondása szerint azért kezdeményezte a bírósági eljárást, mert a vádlottak súlyos lelki fájdalmat és szenvedést okoztak neki, illetve megsértették a hírnevét és a becsületét.

E mellett nagy intenzítású félelmet okozott számára sorozatban elhangzottak, illetve, hogy a sorozat egyfajta médiatámadás volt ellene – közölte a JSP produkciós cég.

A meghallgatást, amelyen Jovana Polić és Sanja Lončar újságíróknak, valamint Aleksandar Vučić szerb elnöknek kellene tanúskodniuk, 2023. április 11-én tartják meg a belgrádi Első Alapfokú Bíróságon.

A gyártó cég közleménye szerint az Uralkodó című dokumentumfilmet két részben készítették el, amelyeknek a szerzője Slaviša Lekić, a társszerzői pedig Jovane Polić és Sanja Lončar voltak.

A dokumentumfilm szerzői Aleksandar Vučićot is felkérték, hogy adjon interjút az alkotás kedvéért, de elnöki irodájából semmilyen választ nem kaptak felkérésükre.

„Ehelyett egyfajta hajsza indult ellenünk és maga Aleksandar Vučić is több nyilatkozatában és interjújában egy sor valótlan, hiányos és sértő információt közölt a sorozat szerzőiről, akik emiatt Vučićot is beperelték.

A sorozatot gyártó cég közleményében megemlítette azt is, hogy Jovana Polić és Sanja Lončar újságírók két évvel a keresetük benyújtása, három évvel a dokumentumfilm bemutatása, és több mint egy évvel Slavisa Lekić  halála után több mint egy évvel halála ellenkeresettel kénytelenek szembesülni.

„Az alperes, illetve ellenfelperes Aleksandar Vučić a Szerbia köztársasági elnöke, és minden bizonnyal sokkal nagyobb hírnévnek örvend a társadalomban, mint Jovana Polić és Sanja Lončar alperes-ellenfelperes, aki házas, három gyermek édesapja. A felperes által kifogásolt műsorból származó nyilatkozatok, mint a panaszosnak, mint pedig a családtagjainak fájdalmat okoztak, Az alperes-ellenfelperest különösen fájdalmasan érinti, amikor a gyermekei közvetítik számára az apjukat érintő kérdéseket és amikor átérzi a gyermekeik fájdalmát ezek a kérdések miatt.” – áll az ellenvádiratban.

A vádiratban ugyanakkor egy olyan konkrét dolgot sem említenek meg, amivel az újságírónők bármelyik törvényt is megsértették volna, s emiatt a köztársasági elnöktől megkérdezték, hogy beperelésükkel hivatalosan is be szándékozza-e tiltani a véleménynyilvánítás szabadságát, vagy csak ezzel is újabb nyomást gyakorol a félelmet nem ismerő, szabadon gondolkodó polgárokra.

A köztársasági elnökről készített kétrészes dokumentumfilmben a szerzők bemutatták Aleksandar Vučić felemelkedését, külön hangsúlyt fektetve szémos be nem tartott igéretére, kedélyeket felkavaró kijelentéseire, illetve a független médiumokhoz való viszonyulására. 

Nikola Moračá és Aleksandar Trifunović Forrás: Blink.ba (Foto: Dražan Pozderović / YouTube)

Az elmúlt héten, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Banja Lukán megrongálták Nikole Moračának, az Euroblic hírportál- és Aleksandar Trifunovićnak a Buka hírportál újságíróinak a személygépkocsijait – tette közzé a Cenzolovka.rs

A két újságíró az esetet jelentette a rendőrségnek, akik elvégezték a helyszínelést és a város rendőrhivatal illetékesei azt nyilatkozták, hogy mindent elkövetnek, hogy fényt derítsenek az esetre.

Az épületnek a térfigyelő kamerái, ahol a személygépkocsik parkoltak felvették a támadókat, akik egy éles tárggyal összekaristolták az újságírók autóit.

Morača egyébként napok óta a nyilvánosság középpontjában van, mivel a rendőrség őrizetbe vette egy 18 éves lány megerőszakolásáról szól­ó szövege miatt és információforrásának a felfedését követelte tőle.

Miután ezt az újságíró elutasította, az eljárási titkok megsértése vádjával gyanúsították meg és a mobiltelefonját is lefoglalták, és a mai napig nem adták neki vissza.

Trifunović a Buka a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) kormányát bíráló hírportál szerkesztője Milorad Dodikot, RS elnökét gyanúsítja a személygépkocsijának a megrongálásával és a Szabad Európa Rádi­ónak nyilatkozva elmondta, hogy nagyon aggódik az egész helyzet miatt

–Ez a támadás azután történt, hogy Dodik torzszülötteknek nevezte az újságírókat, s ezt valaki egyfajta parancsként értette – nyilatkozta a Szabad Európa Rádiónak, azután, hogy a személygépkocsiját megrongálták.

Az újságíró szerint várható volt, hogy valaki parancsként érti Dodik kijelentéseit, és „ebben a parkolóban száz autóból csak az övén kívül Morača kollégájának az autóját karistolták össze brutálisan.

Trifunović kiemelte, hogy a rendőrség szakszerűen járt el ebben az ügyben.

A Bosznia-Hercegovinai Újságírók Egyesülete elítélte két banja lukai újságíró, Nikola Morača és Aleksandar Trifunović személygépkocsijainak a megrongálását és az illetékes intézményektől az eset sürgős kivizsgálását, illetve az elkövetők, valamint az esetleges megbízóik kézre kerítését követeli.

Mindez az újságírók, Nikola Morača-val szemben tanúsított rendőri magatartás miatt zajló tiltakozásának, illetve a bosznia-hercegovinai újságírói közösségnek a Boszniai Szerb Köztársaság történetében legkeményebb,  rágalmazásról szóló törvény elfogadására tett kísérlettel szembeni tiltakozásnak a fényében zajlik. A boszniai és hercegovinai újságíró szervezet szerint e törvény meghozatalának a kísérlete ez idáig a legsúlyosabb támadás a sajtószabadság ellen Bosznia Hercegovina területén – áll a közleményükben.

A banja lukai újságírók ellen elkövetett támadást a Transparency International bosznia-hercegovinai szervezete is elítélte.

A Fehérorosz Állambiztonsági Szolgálat (KGB) 2023. február 28-án meghozott és 2023. március 7-én kihirdetett döntése szerint akár tíz éves börtönbüntetésre is elítélhetik mindazokat, akik részt vesznek az UNESCO Sajtószabadság Díjas  Fehérorosz Újságírók Szövetségének (BAJ) a tevékenységében.

Az állambiztonsági szolgálat egyben megállapította, hogy Andrej Bastunec, a BAJ elnöke és Boris Haretski a szervezet alelnöke, valamint az újságírószövetség hat tagja “szélsőséges tevékenységet folytatott”.

A BAJ, az újságírók és sajtómunkások egyetlen független képviselete Belaruszban, egyben az első olyan fehérorosz emberjogi tevékenységet folytató szervezete, amelyet “szélsőségesnek” titulálnak”. A szervezet a tevékenységét továbbra is száműzetésben folytatja, miközben az országban folytatódnak a civil társadalom és a független sajtó elleni folyamatos támadások.

Az újságírószervezet tagságát közleményben biztosította arról, hogy folytatja a küldetését: A szólásszabadságnak a magas színvonalú újságírás támogatásával és valódi információk terjesztésével történő kiszélesítését.

A szervezetet az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) is támogatásáról biztosította:

– A fehérorosz diktátornak és támogatóinak felelniük kell a sajtószabadság és az emberi jogok ismételt megsértéséért” – mondta Ricardo Gutierrez, az EFJ főtitkára, majd pedig hozzáfűzte, hogy felszólítják a nemzetközi szervezeteket, hogy fokozzák a nyomást Lukasenko rezsimjére, és növeljék a száműzetésben élő fehérorosz demokraták, különösen azoknak az újságíróknak támogatását, akik mindezek ellenére az elkövetkezőkben is tájékoztatják a világot  az emberi jogoknak Fehéroroszországban történő megsértéséről – nyilatkozta Gutierrez.

Forrás: AP Photo/Abdul Saboor Sirat)

Afganisztán Bakh tartományának a fővárosának Mazar e Sarif  bekövetkezett robbanásban legalább egy személy életét vesztette, öten meg megsebesültek – nyilatkozta a tálib rendőrség szóvívője.

Muhamad Asif Vaziri szerint a robbbanás a város Tabijan Farhang központjában történt egy újságírói díj kiosztásán – tette közzé az AP.

A pokolgépes merényletért ez idáig senki sem vállalta a felelőséget, de köztudott, hogy az Iszlám Állam regionális frakciója tekinthető a tálibok legfőbb ellenfeleinek.

Stevan Dojčinović a szerbiai Bűnözés és Korrupciókutató Hálózat (KRIK) szerkesztője (Forrás. Nova.rs)

Stevan Dojčinovićot, a , a szerbiai Bűnözés és Korrupciókutató Hálózat (KRIK) szerkesztőjét a Nova.rs független hírportál „ Az elme ereje (Snaga uma)” címet viselő podcastjában történő vendégeskedését követően fenyegették meg halálosan. Dojčinović a podcastban  a szerbiai bűnözők életútjáról beszélt, no meg arról is, hogy a fociszurkolók által toborzott fiatal férfiak már fiatalon belekeverednek a gyilkosságokba és azt is megjegyezte a beszélgetés során, hogy Szerbiában az utóbbi időben drasztikusan alacsonyabb összegért is lehetséges bérgyilkost felbérekni,  mert akadnak, akik akik pénz nélkül is elvállalják ezek elkövetését csakhogy bebizonyítsák rátermettségüket a bűnözés világában. A beszélgetést követően az erről készített, TikTokon közzé tett video kivágás alatti kommentszekcióban valaki megjegyezte, hogy „gyerünk, nyírjuk ki ezeket az olcsójánosokat”.

Tekintettel arra, hogy emberöléssel való közvetlen és nyilvános fenyegetésről van szó, az esetet jelentették a csúcstechnológiás bűnözéssel foglalkozó különleges ügyészségnek.

Kedden este az Egyetemisták Koszovóért elnevezést viselő tüntetés befejezését követően a szerb állami televízió épületének a közelében ismeretlen személyek rátámadtak Marko Dragoslavićra, a FoNet hírügynökség tudósítójára. A hírügynökség az illetékes szervek sürgős intézkedését követeli.

A tüntetésről tudósító újságírót a háta mögött közelítette meg egy ismeretlen férfi, aki kétszer is ököllel arcon ütötte őt, majd pedig elmenekült.

Az újságírót a támadás után a Szerbiai Sürgősségi Központban vizsgálták meg az orvosok, akik megállapították az arca bal felén egy zúzódás keletkezett és a bal arcán zúzódást találtak és ezt követően szkenneres orvosi vizsgálatra is beutalták.

A FoNet szerint az újságírók szemben elkövetett fizikai támadások közvetlenül a média szabadságát fenyegetik és a Dragoslavić ellen elkövetett újabb támadás bizonyítéka annak, hogy Szerbiában a bűntetlen erőszak légköre uralkodik.