“„Mi, ennek nyilatkozatnak az aláírói, nagy értéknek tartjuk a szólás szabadságát, a sajtó szabadságát, ám elutasítunk minden olyan közbeszédbeli megnyilvánulást, amely bármely embertársunkat emberi méltóságában megalázza. Tiszteletben tartjuk a vélemények különbözőségét, sőt hasznosnak is tartjuk az eltérő nézőpontok nyílt megfogalmazásának lehetőségét. Elfogadhatatlannak tartjuk azonban, hogy az egyet nem értés olyan formát öltsön, amely uszítást, megalázást szolgál. A magyar társadalom polgáraira egy sokszínű család tagjaiként tekintünk – olyan közösséget alkotunk, amelyben az örömnek és a bánatnak, az egyetértésnek és a vitának, a szólásnak és a hallgatásnak egyaránt helye van. Ebben a családban viszont nincs helye az embertelenségnek – ez különösen igaz a médiában tevékenykedőkre. Az újságírás szakma, az újságírás hivatás, amelynek etikai alapelvei támpontot és erőt adnak minden újságírónak. Meggyőződésünk, hogy akik nagy nyilvánosság előtt, következetesen megtévesztenek, gyaláznak másokat, nem csupán méltatlanok arra, hogy újságírónak nevezzük őket, hanem romboló cselekedetükkel társadalmunk családját támadják. Az ilyen támadások ellen kívánjuk felemelni a szavunkat – ezt tesszük most is, amikor egy feleséggel, egy négygyermekes édesanyával, egy közszolgálatot ellátó személlyel kapcsolatban úgy nyilvánultak meg az egyik médium munkatársai, ahogyan állatokkal kapcsolatban sem illik. Az ilyen stílusú megszólalások ráadásul rendkívül káros mintát mutatnak gyermekeinknek, akik joggal gondolhatják, hogy ha a felnőttek így beszélhetnek a közbeszéd fórumain, akkor nyilván a fiataloknak is szabad ugyanezt tenniük. Az emberséges közbeszédnek igenis van határa: ahol véget ér az emberség, ott kezdődik az embertelenség. Kérjük mindazokat, akik számára fontos társadalmunk emberségességének megőrzése, hogy velünk együtt emeljék fel a szavukat a közbeszédben megjelenő embertelenség ellen, egységesen, pártállástól függetlenül, válogatás nélkül minden esetben!” – írják a kezdeményezők.