A Facebookot és az Instagramot is működtető Meta megszüntette a Szerbiában hatalmon lévő párt (SNS) bot hálózatát és a cég 2022-es esztendő utolsó negyedévéről beszámoló jelentése szerint 5.374 a szerb haladókhoz köthető felhasználói fiókot és 12 csoportot zárt be. A központját az Egyesült Államok Massachusetts államának Cambridge városában működtető cég szerint a SNS legkevesebb 150 ezer dollárt költött el Facebookos és Instagramos reklámokra – írja az N1 független szerbiai hírportál.

A szerb haladók “a párt internetes csapatjaként” közismert bot-hálózata hamis felhasználói fiókokok segítségével koordinált bejegyzéseket tett közzé, amelyekkel elsősorban a hazai Facebook, Instagram, Twitter és Youtube felhasználókat és a hazai médiumokat célozták meg ezekkel, hogy azt a látszatát keltsék, hogy Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke és a Szerb Haladó Párt széleskörű és autentikus támogatottságot élvez a lakosság körében.

A bot-hálózatot a haladók úgynevezett “internet csapatjának” a tagjai és állami tisztségviselők képezték országszerte.

Míg a Facebookon 5.374 profilról tettek közzé bejegyzéseket, addíg az Instagramob mindössze 1.060 felhasználói fiókot működtettek. A Meta adatai szerint legkevesebb 350 felhasználói fiók tartozott egy vagy több csoporthoz, míg több mint 2600 felhasználó követett egy vagy két problematikus Instagram fiókot.

Az amerikai cég közleményében hozzáfűzte, hogy a vezető szerbiai párt hálózata különbözik az Oroszországban, Albániában és Nicaraguában leleplezett trollgyáraktól. Ugyanis, amíg ezekben az országokban egy adott központból, hivatalból, vagy pedig hivatalok csoportjaiból koordinálták az internetes tevékenységet, addig a szerb haladók hálózatát az egész ország területéről tevékenykedő botBIRtok képezik.

“Ezek a személyek hamis felhasználó fiókokat alkalmaztak, amelyek közül egyeseket már a nyomozás előtt felismert az automata rendszerünk. Ők azok, akik a csoportokat hatalmas mennyiségű hozzászólásokkal, tartalmak lájkolásával árasztották el, hogy ezek a tartalmak minél népszerűbbnek tűnjenek” – jegyezte meg jelentésében a Meta, és hozzáfűzte, hogy e mellett az ellenzéket bíráló tartalmakat is közzétettek. A hálózat a közösségi oldalakon kívül, a sajtótermékek oldalain is folyamatosan a hatalmon lévőket támogató kommentárokat tett közzé.

Ezt az internetes hadműveletet egy olyan alkalmazás segítségével irányították, amely lehetővé tette azt, hogy a közösségi oldalakon közzétett bejegyezéseikkel egyidőben a szerbiai sajtótermékek és internetes oldalakon is megjelenjenek ezek. A Meta 2020-ban ugyan, a Balkáni Oknyomozó Újságíró Hálózat (BIRN) ezzel kapcsolatos tudósításait követően blokkolta ezt az alkalmazást, de ennek használatát folytatták a honlapokon és más internetes platformokon.

A mesterséges intelligenciával működő chatbotot azért lőtték le az országban, mert elárulja, hogy az ujgur tartományban népirtás zajlik

Az MI által működtetett chatbot eddig is korlátozottan volt elérhető az ország területén, de

de most már a kerülőutakat is elkezdték lezárni – írja a hvg.hu

Az amerikai OpenAI által kifejlesztett ChatGPT a szigorú internetszabályozás miatt eddig sem volt hivatalosan elérhető Kínában, viszont VPN kapcsolaton és ezt biztosító alkalmazásokon keresztül így is sokan hozzá tudtak férni, Ezek a programok viszont most, nagy valószínűséggel a kínai kormány felhívására eltűntek a Kínában nagyon népszerű WeChat applikáció fiókjaiból,

A kínai kormányzati propaganda szerint az amerikai ChatGPT a „hamis információk terjesztésének” lehetséges eszköze, amit azzal indokolnak, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolatos kérdésekre rendre úgy válaszol a csevegőbot, hogy az „az Egyesült Államok kormányának politikai propagandájával összhangban van, miszerint úgynevezett népirtás történik”.

A kínai kormány következetesen tagadja, hogy megsértette volna az emberi jogokat azzal, hogy az ujgurokat átnevelőtáborokba zárja.

A Független Újságírók Vajdasági Egyesületének az idei díjazottjairól a benyújtott javaslatok alapján a Branka Dragović Savić, Dinko Gruhonjić és Pressburger Csaba újságírókból álló díjátadó bizottság döntött. Így a legjobb újságírónak járó díjat Ksenija Pavkovnak ítélte oda, míg az oknyomozó és és elemző újságírásért járó díjat Petar Alimpijevićnek érdemelte ki. A legjobb kisebbségi nyelveken tudósító újságírónak járó díjat Bagyi Ribár Renáta kapta, míg a Mirko Đorđević” Regionális Díj nyertesének Tamara Nikčević montenegrói újságírót hirdették ki.

Ksenija Pankov (Forrás: N1)

A független vajdasági újságírószervezet díjátadó bizottságának a tagjai szerint Ksenija Pavkov “elhivatottan foglalkozik a diszkrimináltakkal, a kitaszítottakkal, társadalmi folyamatokból kizártakkal legyenek azok munkások, közel- és távol keleti bevándorlók, vagy éppen vajdasági polgárok, akik különböző oknál fogva szélmalomharcot vívnak megélhetési, illetve más alapvető emberi jogaik eléréséért. Nem hajlandó belemenni az olyan egyének vagy pedig csoportok normalizálásába, akik valami oknál fogva nem felelnek meg a többségnek, illetve nem élvezik az intézmények védelmét” – áll többek között a díjazott méltatásában.

Petar Alimpijević (Forrás: VOICE)

“Az oknyomozó és elemző újságírásért járó díjat kiérdemlő Petar Alimpijević egy kivételesen tehetséges fiatal újságíró, aki éles újságírói érzékkel rendelkezik a hétköznapi kisemberek fontos élettörténeteinek a megírásához, de olyan történetekhez is, amelyeket a hatalom birtokosai és a döntéshozók igyekeznek eltitkolni – értékelte a bizottság, hozzáfűzve, hogy Petar történetei szembe mennek a közönség elvárásaival és reagálásra, kritikus átgondolásra provokálja a közönséget.

Bagyi Ribár Renáta a Fókuszban politikai és társadalmi műsor, valamint a „Medicus” egészségügyi műsor szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként arra törekszik, hogy a polgároknak az igaz, teljeskörű és időszerű tájékoztatáshoz való jogát tiszteletben tartsák.

Bagyi Ribár Renáta (Forrás: RTV2)

„A közérdek védelmében a lakosság nevében kérdéseket tesz fel az érintett beszélgetőpartnereknek. a beszélgetésalanyaihoz való hozzáállása pedig professzionális „– áll a méltatásban.

Az idei „Mirko Đorđević” Regionális Díj kitüntetettje, Tamara Nikčević montenegrói újságíró, az egyik legjobb kérdező és politikai kommentátor, egyben tanúja is annak, milyen veszélyes hivatás az újságírás az egykori Jugoszláviában.

Tamara Nikčević (screenshot)

„A legdurvább sértéseknek, sőt fizikai támadásoknak is kitéve soha nem ingadozott, és nem adta fel a szakmai etikáját.” Ellenkezőleg, keményen és megingathatatlanul bánik az együgyű politika főszereplőivel, legyenek azok nemcsak montenegrói-, hanem a Nyugat-Balkán egész területén élő politikai, egyházi vagy más hatalmasságok, illetve “szent tehenek” – áll a méltatásban.

Forrás: DailyMail.co.uk

Vlamigyir Putyin keddi, a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban megrendezett beszédje közben elérhetetlenné vált az orosz állami média adása közölte a Reuters.

Az orosz állami hírügynökség állítása szerint az üzemzavar egy DDoS-támadás eredménye volt. a Reuters szerint sem az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltató Társaság (VGTRK) honlapjához, sem a Szmotrim élő közvetítő platformhoz nem tudtak hozzáférni a beszéd alatt. A VGTRK honlapján egy üzenet szerint „technikai munkálatok folytak”, míg a Szmotrim honlapja egyszerűen nem töltődött be. Az állami RIA Novosztyi hírügynökség állítása szerint az üzemzavar egy túlterheléses (DDoS) támadás eredménye volt.

A mostani nem az első eset, amikor Putyin beszédének a közvetítését megzavarta valamilyen technikai malőr. Tavaly a Krím-félsziget elcsatolásának nyolcadik évfordulója alkalmából, a Luzsnyik Stadionban mondott beszédét az állami televízión az egyik pillanatban lekeverték és helyette hazafias dalokat sugároztak.

Oleszja Krivsztova (Forrás: 29RU)

Egy 20 éves orosz diáklányt háborús Instagram-posztok miatt vett házi őrizetbe az orosz rendőrség, több év börtönt is kaphat, írja a BBC.

Az arkangelszi Oleszja Krivsztova lábára nyomkövetőt helyeztek, nem telefonálhat, nem internetezhet.

A fiatal lányra azért rontottak rá otthonában a rendőrök, mert a putyini Oroszország által indított háborúról posztolt az Instagramon. Többek között felrakott egy sztorit a Krím félszigetet Oroszorországgal összekötő híd elleni– vélhetően ukrán– szabotázsakcióról „reflektálva arra, hogy az ukránok mennyire örültek a történteknek”.

“Éppen anyámmal beszéltem telefonon, amikor hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó. Rengeteg rendőr jött be. Elvették a telefonomat, és azt kiabálták, hogy feküdjek a földre.” – nyilatkozta Krivsztova, akit terrorizmus igazolásával és az orosz fegyveres erők lejáratásával vádolják. Akár tíz év börtönt is kaphat.

A 20 éves lány nem gondolta, hogy internetes posztjai miatt ekkora büntetés járhat neki.

„Láttam beszámolókat őrült oroszországi ítéletekről, de nem foglalkoztam vele.” – jegyezte meg Krivsztova, aki felkerült Oroszország hivatalos, terroristákat és szélsőségeseket felsoroló listájára is.

Az eset után Krivsztova az egyik lábára Vlagyimir Putyin orosz elnököt pókként ábrázoló tetoválást csináltatott, orwelli felirattal: „A Nagy Testvér figyel téged.”

Krivszovát egyetemi hallgatótársai jelentették fel, akik egy chatcsoportban megbeszélték, hogy először megpróbálják lejáratni őt, majd inkább arra jutottak, hogy feljelentik, mert „csírájában kell elfojtani” az ilyesmit.

Hun Szen, Kambodzsa miniszterelnöke és fia, Hun Manet (Forrás: The Guardian,  Tang Chhin Sothy/AFP/Getty Images)

Hun Szen kambodzsai miniszterelnök döntését azzal indokolta, hogy a Voice of Democracy (VOD) megrágalmazta őt és fiát, valamint ártott Kambodzsa hírnevének is.

A miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint helyi idő szerint hétfő reggel tíz órától visszavonják a Voice of Democracy (VOD) publikációs és műsorszolgáltatási engedélyét – közölte az MTI.

Hun Szen egyben azt az utasítást adta a rendőrségnek, hogy „tartson rendet”, de ne foglaljon le semmit. Mint írta, a VOD külföldi támogatói vegyék vissza a pénzüket, a dolgozók pedig keressenek más munkát maguknak.

“A kommentátorok támadással próbálkoztak ellenem és a fiam, Hun Manet ellen” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette, a VOD héten megjelent egyik tudósítása ártott a kambodzsai kormány tekintélyének és hírnevének, ezért elrendelte a portál működési engedélyének visszavonását.

A VOD szerdán közölt tudósítást arról, hogy Kambodzsa is segítséget nyújt Törökországnak a pusztító földrengés következményeinek kezelésében. A cikk Paj Sziphan kormányszóvivőre hivatkozva arról írt, hogy az 1985 óta hatalmon lévő miniszterelnök fia, és feltehető utódja, Hun Manet írta alá az erről szóló megállapodást apja nevében.

Hun Manet a vezérkari főnök és az ország fegyveres erőinek parancsnokhelyettese, mindemellett a kormánypárt őt választotta, hogy apja helyett induljon a jövőbeli választásokon, de egy ilyen jellegű dokumentum aláírásával túllépte hatáskörét.

A hírügynökséget üzemeltető civilszervezet, a Független Sajtó Kambodzsai Központja levélben kért bocsánatot Hun Sen kormányától az esetlegesen okozott zavarért és arra hivatkozott, hogy mindössze a kormányszóvivőt idézték. Hun Szen elfogadhatatlannak nevezte a választ.

A délkelet-ázsiai országban évekkel korábban, 2017-ben a Cambodia Daily-t szüntették meg, miután egy hónapot kapott egy több milliós adótartozás törlesztésére, amelyet a lap vitatott. A kényes kérdések tudósításáról ismert Cambodia Daily-t mindössze hónapokkal a legutóbbi, 2018-as választás előtt zárták be.

Gyurkovics Virág alapító és szerkesztő portálindító írásában a következőket írta:

„Hónapokig tartott az előkészítés és a megvalósítás, de valójában évek munkájának az eredménye, hogy ez a portál mára létrejöhetett. Talán nem túlzás azt állítani, hogy évtizedes lemaradást igyekszem pótolni, amikor a vajdasági magyar közösségnek és sajtószakmának egy olyan újságírói műfajt szeretnék (vissza)adni, amelyre napjainkban feltétlenül szüksége van.

Nem tévedés: vissza-adni. Mert – mi tagadás – magam sem voltam meggyőződve arról, hogy a mai vajdasági magyar sajtószakma irányába megfogalmazott kritikám – mely szerint a rangidős kollégák nem biztosították azt az igényes olvasói és szakmai utánpótlást, amellyel a sajtó közvéleményformáló hatása érvényesülhet – teljességgel helytálló. És minthogy a hipotézisek bizonyításának – avagy megcáfolásának – legjobb módja, ha vizsgálat alá vetjük őket, mesteri tanulmányaim lezárásaként az oknyomozó újságírás hagyományait kutattam a vajdasági magyar sajtóban. Ennek tanulságaként immár állíthatom, hogy a tényfeltáró újságírásnak voltak előfutárai ebben a kis szakmai közösségben is – legalábbis rendelkeztek a műveléséhez szükséges attitűddel –, és – a lehetőségeikhez mérten – igyekeztek alaposan utánajárni a kínos, vagy akár veszélyes közérdekű témáknak is.

Ugyanakkor, mivel a sajtó nem csak tájékoztat a közéleti eseményekről, hanem maga is elszenvedőjévé válik, ez a kutatás abban is belátásra bírt, hogy megértsem: kisebbségi létben, előbb a jugoszláv egypártrendszerben, majd a délszláv háború éveiben, és később az elhúzódó konszolidáció alatt – amely során ismételten és fokozottan visszaköszönt a kisebbségi létből adódó kiszolgáltatottság – lehetetlen lett volna eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. Mindazonáltal a korábbi feltevésemnek az új szempontból való megvilágítása csak még inkább megerősített abban, hogy végső ideje pótolni ezt a mulasztást….”

Gyurkovics Virág 2009 óta foglalkozik újságírással, és egyetemi évei alatt a Vajdaság Ma hírportál szabadkai tudósítójaként indult el a pályán. 2012-től a Hét Nap hetilap hivatásos újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője volt és kiérdemelte a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület pályakezdő újságíró díját, azonban elmondása szerint egy évvel ezt követően úgy érezte, hogy nem teljesíti ki őt a hagyományos újságírás és ekkor kezdett el komolyabb szakmai kihívások után érdeklődni. Az oknyomozó újságírás autodidakta elsajátításáról keresett ismeretanyagot, amikor rátalált a budapesti Független Médiaközpont akkor induló képzéssorozatára, amely meghatározó volt a további szakmai előmenetelére, és közben több oknyomozó újságírói mentorprogramban is részt vett. A következő években kisebb-nagyobb szünetekkel az Átlátszó Erdéllyel, a belgrádi KRIK és CINS szerkesztőségével együttműködve közreműködött különböző tényfeltáró projektekben. Pályázatírói és -lebonyolítói tapasztalatot szerzett és megismerte a tényfeltárás szerbiai sajátosságait.

Az Átlátszó Vajdaság tartalmai bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek és a költségek egy részét Virág pályázati forrásokból kívánja fedezni, ugyanakkor olvasói hozzájárulásokra is számít. Ezért arra kér mindenkit, akinek fontos a gondolat és az információ szabadsága, ás értékeli az Átlátszó Vajdaság tevékenységét és amennyiben a módjukban áll, akkor támogassák az Átlátszó Vajdaságot.

Forrás:(kollázs RFE/Gradski.me)

Szamal Ibrajeva az Ulysmedia.kz hírportál főszerkesztőjének  február 8-án kézbesítették az egyáltalán nem szokványos küldeményt. Az újságírónő a  Szabad Európa Rádiónak (RSE) nyilatkozva elmondta, hogy szakmai tevékenysége miatt „érdemelte ki” ezt és megjegyezte, hogy korábban is érték már őt és munkatársait hasonló támadások.

A közelmúltban a hírportált is hackertámadás érte, ami miatt fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ibrajeva szerint, hogy az őket ért támadás nagy valószínűséggel a portálon megjelent írásokhoz kötődik, hozzátéve, hogy korábban is találkozott már hasonló támadásokkal.

Az almati székhelyű Adil Soz (Fair Word), újságírók jogait figyelő csoport közleménye szerint az év eleje óta a közép-ázsiai országban legalább öt támadást hajtottak végre az újságírók ellen

A támadások célpontjai, köztük az Ulysmedia.kz, Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról és a kazahsztáni kormányellenes tüntetések erőszakos leverésének első évfordulójáról írtak és tudósítottak.

A kormányellenes tüntetések leverése lázadásba torkolt, ami során legalább 238-an vesztették az életüket.

Kasszim Zomart-Tokajev kazah elnök szóvivője, Ruszlan Zheldibaj január 20-án azt mondta, hogy a tavalyi halálos tiltakozások sorozatát elindító államfő elrendelte, hogy a rendőrség nyomozást folytasson, bármilyen támadás is éri az újságírókat.

A nemzetközi emberi jogi szervezetek képviselői és több nyugati ország nagykövetsége is felszólította a kazah hatóságokat, hogy vizsgálják ki az újságírók elleni támadásokat.

Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta főszerkesztője (Forrás: Associated Press)

Miután egy moszkvai bíróság elutasította a Novaja Gazeta fellebbezését és megerősítette korábbi ítéletét, a Kremlt kritizáló független napilap megszűnik létezni – közölte az independent.

A Novaja Gazeta volt Oroszország legismertebb független lapja egészen addig, amíg a hatóságok, másként gondolkodók elleni fellépés részeként a  tavaly el nem rendelte a bezárását.

Tavaly szeptemberben egy kerületi bíróság jóváhagyta az orosz médiaszabályozó hatóság által benyújtott beadványt, amely azzal vádolta a lapot, hogy nem nyújtotta be időben, illetve hiányosan nyújtotta be a szükséges dokumentumokat egy 2006-os tulajdonosváltással kapcsolatban.

A Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov, az újság főszerkesztője a bíróság döntése kapcsán azt nyilatkozta, hogy az  ítélet “azokat a tömegeket szolgálja, akik azt akarják, hogy az emberek csak propagandát nézzenek”.

Napokkal az ukrajnai háború kezdete után az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely megtiltja az orosz hadsereg állítólagos becsmérlését vagy az ország ukrajnai hadjáratáról szóló”hamis információk” terjesztését.

Ennek eredményeként több tucat független orosz sajtóterméket betiltottak, néhány médium pedig bejelentette, hogy felfüggeszti az Ukrajnáról szóló tudósításokat.