Xenia Fedorova (Forrás: lopinion.fr/LP/Benoît Durand)

Franciaország befagyasztotta az orosz televíziós csatorna francia adásának (RT France) összes bankszámláját – közölte a Le Monde francia napilap, amelynek munkatársai hozzáfértek Xenia Fedorova, az RT France elnökének  belső levelezéséhez.

Fedorova levelezésben rámutatott, hogy a francia állam lépése akadályozza a médium normális műk­ödését. Franciországban az elmúlt év márciusában az RT mellett a Szputnyik Televíziót is betiltották az általuk sugárzott orosz dezinformációs kampány miatt.

Ennek ellenére a RT France a párizsi szerkesztőségéből a továbbiakban is folytathatta műsoraik közvetítését, amelyeket a frankofón afrikai országokban lehetett nézni, emellett az uniós szankciók ellenére az interneten is elérhető volt.

A pénzbefagyasztást az Oroszország elleni szankciók kilencedik fordulója alapján rendelték el, amelyeket decemberben fogadtak el – írta Fedorova, aki szerint ez azt jelenti, hogy az RT France valószínűleg nem tudja kifizetni az alkalmazottjai fizetését.

Forrás: Nova.rs

Több szerkesztőség munkatársát sem engedték be a 2021-ben elhunyt népszerű énekes és dalszerző január 19-én este, a 2021-ben elhunyt népszerű újvidéki énekes és dalszerzőnek a Jovan Cvijić utcában lévő háza előtt megrendezett eseményre –közölte a 0.21.rs hírportál

A Balašević egyik népszerű „Na Bogojavljensku noć” (A vízkereszt éjszakáján) címével azonos elnevezést viselő rendezvényen az énekes koncertjeiről vetítettek videófelvételeket, Balaševićet kisérő zenekar tagjai is felléptek, emellett pedig az énekes felesége, Olivera Balašević által kreált viseleteket is bemutatták egy divatbemutatón. Az újvidékiek közül sokan részt vettek a megemlékezésen, amit a YouTube videómegosztón is élőben közvetítettek. Egyedül az újságírókat akadályozták meg abban, hogy tudósítsanak a rendezvényről. A rendezvényre felbérelt őrző-védő szolgálat alkalmazottjai ugyanis nem engedték be őket az általuk lezárt területre és azt mondták nekik, hogy nem szabad forgatniuk az eseményen.

A 021.rs hírportál szerint az újságírók a rendőrség helyszínen lévő egységeitől kértek magyarázatot, hogy miért is nem engedték be őket a rendezvény helyszínére, ugyanis mivel utcáról van szó, így közterületnek tekinthető. A rendőr­ök a jelenlévő újságírók szerint azt állították, hogy senki sem akadályozza a mozgásukat. Ezzel szemben a biztonságot felügyelő magánvállalat alkalmazottjai a média képviselői közül senkit sem engedtek be az elkerített területre.

Đorđe Balašević (Újvidék, 1953. május 11. – Újvidék, 2021. február 19.) jugoszláv és szerb énekes-dalszerző és költő. a Žetva és Rani mraz együttesekben kezdte a pályafutását. Szólókarrierje 1982 -ben kezdődött. Összesen 12 albumot adott ki és több televíziós sorozatban is szerepelt, amelyeknek a zenéjét is ő szerezte. Óriási népszerűségre tett szert az egykori Jugoszláviában, de karrierje az ország széthullását is töretlen maradt. A múlt század kilencvenes éveiben Slobodan Milošević fémjelezte rezsim nagy kritikusa volt, de kritikai hangot hallatott a jelenleg regnáló „haladó” rezsimmel szemben is. Az egykori Jugoszlávia egyik legnagyobb énekes-dalszerzőjeként tartják számon, aki mérhetetlenül mély nyomot hagyott az egykori országból kivált tagköztársaságok zenéjében és költészetében is.

A kelet-afrikai ország hatósága Floriane Irangabiye-t, az Igicaniro webrádió ruandai műsorvezetőjét „az ország integritásának a veszélyeztetés vádjával ítélték 10 éves börtönbüntetésre január 3-án, egy enyhén szólva is tiszteségteles tárgyaláson – jelentette a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságírószervezet. A börtönbüntetés letöltése mellett Florianenak egymillió burundi frank (mintegy 450 euró) pénzbírságot is ki kell fizetnie.

A RSF a közleményében rámutatott, hogy az összes Burundiban dolgozó újságírónak akkreditáltatnia kell magát, az ügyészség pedig a rádiós műsorvezető elleni vádként azt is megemlítette, hogy annak ellenére, hogy újságírónak vallotta magát, nem mutatta fel az akkreditációját. Azonban a RSF szerint Irangabiye nem Burundiban dolgozott, hanem Burundi fővárosában, Bujumburában élő családját látogatta meg, amikor letartóztatták.

Ez a médiaszabadság elleni siralmas támadás olyan üzenetet küld, amelynek célja a kritikus újságírók elhallgattatása. A hatóságok nem tudtak szilárd bizonyítékot felmutatni a hamis vádak alátámasztására. Ennek a bíróságnak a döntését hatályon kívül kell helyezni, és az újságírót azonnal szabadon kell bocsátani – nyilatkozta Sadibou Marong, az RSF szubszaharai afrikai irodájának igazgatója.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet közleménye szerint Irangabiye 2015 óta Ruandában él, ahol az Igicaniro internetes rádió műsorvezetőjeként a Fratérnité, a Ruandában élő burundiak szervezete által készített műsorokat koordinálta. Műsorában gyakran meghívott burundi hírességeket, közöttük a kormányt bíráló személyeket is, hogy megvitassák az ország problémáit.

Burundiba az elmúlt év augusztusába látogatott el és azon nyomban letartóztatta a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, amely az RSF szerint közvetlenül az elnöktől kap parancsokat. Kezdetben egy hónapig vádemelés nélkül tartották fogva a bujumburai Mpimba börtönben, de október elején minden előzetes figyelmeztetés nélkül, és az RSF jelentése szerint indokolatlanul, az ország nyugati részén fekvő Bujumburából az ország észak-keleti részén lévő Muyingába szállították. Két hónap letartóztatás után vádat emeltek ellene, és december 16-án állították bíróság elé.

Az újságírás helyzete Burundiban a 2015-ös politikai válság óta súlyosbodott, amikor is sok újságíró elmenekült az országból. Ellenkező esetben bíróság elé állították, és hosszú börtönbüntetésre ítélték őket. – emlékeztet az RSF. Abban az évben több rádióállomás megsemmisült, vagy pedig külföldre kényszerült. Ezek közül legtöbben a szomszédos Ruandába helyezték át székhelyüket. A Radio-Télé Isanganiro, a Bonesha FM és az Iwacu a legnépszerűbb független médiumok közé tartoznak. A hatóságok 2017-ben kezdték meg az Iwaca blokkolását, ami egészen a múlt hónapig tartott, A Rema FM Rádió és az RTNB országos rádió- és tévéadónak is nagy a nézettsége, noha elkötelezte magát a kormány védelme és népszerűsítése mellett.

A Riporterek Határok Nélkül Szabad Média Indexének az adatai szerint Burundi a sajtó szabadságát illetőleg a 107. helyen áll a 180 országot feltüntető listán.

Awad Al-Qarni (Forrás: Arabnews,com)

A Szaúd-arábiai ügyészség közösségi oldalak használata miatt halálbüntetés kiszabását követeli egy arab akadémikus ellen – tette közzé a The Guardian.

A brit napilap birtokába került bírósági dokumentumok szerint Szaúd-Arábiában egy prominens reformpárti jogász professzort halálbüntetéssel fenyegetnek olyan állítólagos bűncselekmények miatt, mint például Twitter-fiók birtoklása és a WhatsApp használata a királysággal szembeni “ellenségesnek” tartott hírek megosztására.

A 65 éves Awad Al-Qarni 2017 szeptemberi letartóztatása az akkor újonnan kinevezett koronaherceg, Mohammed bin Szalmán mindenféle ellenvélemény szembeni fellépésének a kezdetét jelentette.

Az Al-Qarni ellen felhozott vádakról fia, Nasszer beszélt a Guardiannak. Nasszer tavaly menekült el Szaúd-Arábiából, jelenleg pedig az Egyesült Királyságban él, ahol menedékjogot kért. Az ügyészség halálbüntetés kiszabását kérte az akadémikussal szemben, azonban a bíróság még nem hozott hivatalos ítéletet.

Al-Qarnit a szaúdi irányítás alatt álló média veszélyes prédikátorként tüntette fel, a disszidensek viszont azt állítják, hogy Al-Qarni fontos és elismert értelmiségi volt, akit csak a Twitteren 2 millióan követtek.

Az emberijog-védő aktivisták és a száműzetésben élő szaúdi disszidensek szerint a szaúdi hatóságok újabban még keményebben fellépnek a kormány bírálóival szemben. Tavaly Szalma al-Sehab, a leedsi PhD-hallgatót és kétgyermekes édesanyát ítéltek 34 éves börtönbüntetésre, csak azért mert volt egy Twitter fiókja, valamint követte és retweetelte a disszidensek bejegyzéseit. Egy másik nőt, Noura al-Quahtanit úgyszintén Twitter használatáért ítéltek 45 év börtönbüntetésre.

Nikola Panić, aki egyben a Gradski 018-as kormánypárti médiaoldal főszerkesztője is, fizikailag bántalmaztarđan Srđan Nonićot, a , а városvezetést bíráló Niš Inicijativa hírportál újságíróját és főszerkesztőjét és azzal fenyegetőzött, hogy eltöri a karját és a lábát. Nonić „vétke” az volt, hogy kamerával felvételt készített a munkaideje alatt egy kaszinóban tartózkodó Panićr­ól.

Ezzel szemben Panić azt állítja, hogy nem ő ütötte meg Nonićot, hanem az újságíró bántalmazta őt és újabb bírósági eljárást jelentett be a Niš Inicijativa hírportál főszerkesztője ellen, akt nemrég rágalmazásért perelt be.

A Niš Inicijativa hírportálon közzétett videófelvételen látható, ahogyan Nonić január 13-án reggel Panićot felvételezi okosmobiljával a belvárosi kaszinóban, iletve azt, hogy Panić a felvétel letörlését követelte azzal fenyegetve az újságírót, , hogy eltöri telefonját, a кarját és a lábát.

Nonić a belgrádi Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy Panić támadását a rendőrségi és belváros különböző épületeire szerelt megfigyelő kamerák is rögzítették és megjegyezte, hogy menekülése során kisebb sérüléseket szerzett a karján és a lábán. Az állítása szerint nem ütötte meg Panićot, de amikor az illető rátámadt, önvédelem céljából a fejét védte a kezeivel.

                      Nikola Panić, а Nonić által készített videofelvételen (Forrás: Niš Inicijativa)

Niš Inicijativa főszerkesztője szerint Panić az iránta érzett gyűlölete miatt támadott rá, mivel írásaiban a niši közigazgatás tétlenségét bírálta, külön hangsúlyt fektetve a munkájukhoz nem megfelelő hozzáállást tanúsító, illetve naplopó és önkényesen viselkedő alkalmazottak kipellengérezésére.

– A hírportálunkon azért tettem közzé a támadásról készült videót, hogy megvédjem magamat és bebizonyítsam az ellenem elkövetett támadást. Mert a Szerb Haladó Párt tagjai által elkövetett támadások kapcsán azt tapasztalom, hogy akár bűnözőnek is tekinthetnek – nyilatkozta Nonić és megemlítette, hogy Panić a Szerbiában hatalmon lévő párt tagjaként is közismert.

 Nonićtyal szemben Panić azt állítja, hogy az újságíró az öklével fejbe vágta, ez viszont nem látszik a videófelvételen, mert „letette a telefonját”, a Niš Inicijativa újságírójához pedig hozzá sem ért, hanem „magától megbotlott és elesett

Nonić elismerte, hogy a szerbiai város önkormányzatának az alkalmazottja, azonban rugalmas munkaideje van, ami a munkaszerződésébe is bele van foglalva. Ugyanis a Városi Szolgáltatási Központban  van munkaviszonyba vagyis az a feladata, hogy a város honlapján közzé tegye a szolgálati információkat és, hogy válaszoljon az e-mailekre.

–Több mint egy hónapja ­üldöz ez a férfi és fenyeget engemet és a családomat. Az egész azzal kezdődött, hogy rágalmazásért bepereltem. Hagyom, hogy az illetékes szervek elvégezzék a dolgukat, annak ellenére, hogy nem érzem magamat biztonságban magamat és a gyermekeimet sem – nyilatkozta Panić a belgrádi napilapnak.

Panić a Niš Inicijativa hírportálon megjelent a Paul Polansky Újságírói és Humanitárius Charta odaitéléséhez kapcsolódó írás és videófelvétel miatt perelte be а hírportál főszerkesztőjét rágalmazás elkövetésének a vádjával. Tavaly ugyanis Panić a „kivételes szakmaiságáért” érdemelte ki ezt az elismerést.

Panićot egyebek mellett „”pártatlan és tárgyilagos tudósításaiért díjazták, annak ellenére, hogy az aktuális szerb kormányt népszerűsítő City Portal 018 hírportál főszerkesztője, a niši közigazgatás alkalmazottja, és a Szerb Haladó Párt tagja. Az elismerést évente a „Beseda” Szerb-Cseh Barátság Egyesülete adja át a szerintük erre érdemes újságíróknak.

Srđan Nonićot tavaly áprilisban a niši rendőrség kihallgatta, mert a Facebookon közzétett egy karikatúrát Marko Petrović rendőrőrnagyról, a niši rendőrállomás parancsnokáról.

A támadásról készült videófelvétel itt tekinthető meg 

Nenad Kulačin és Marko Vidojković (Forrás: Nova S)

Nenad Kulačin és Marko Vidojković, a népszerű A jó, Rossz és Gonosz (Dobar, loš i zao – DLZ )  szerbiai  podcast szerzői ismét a szerb kormánypárti bulvármédia össztüzébe kerültek: a bulvárlapok kiforgatják a szavaikat,  ismeretlen személyek “kosmaji kutyákkal” fenyegették meg őket, a Pink Televízió pedig hamisan vádaskodiott ellenük. A Kulačint ért „kosmaji kutyákkal” való fenyegetéssel arra az esetre utalnak, amikor ez év január 4-án a Kosmaj hegy lejtőjén, a Mladenovac községben lévő Velika Ivanča faluban harci kutyák halálra marták Vladan Radosavljević újságírót.

„A kosmaji kutyák harapjanak a ronda fenekedbe” – üzenték minap Nenad Kulačinnak, aki szerint az üzenetet a Danas napilapban megjelent jegyzeti miatt küldték, de ahogyan a Cenzolovka.rs hírportálnak nyilatkozva kihangsúlyozta, hogy a fenyegető üzenetet a DLZ podcast adása után kapta, amiben Vladan Radosavljević újságíró kutyák általi halálra harapásának kivizsgálását követelték.

–”Különösen szörnyű, ha valaki ilyesmit mond neked, figyelembe véve, hogy egy újságíró ugyanígy vesztette életét. Különösen durva, hogy mindezt a saját kereszt- és nevét és profilfotóját feltüntetve cselekdte ezt. Az illető továbbra is Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) él, amely alig félórányira van Szabácstól (Šabac) – jegyezte meg Kulačin, aki túlnyomó részt ez utóbbi városban él.

Kulačin egyben emlékeztetett, hogy nemrég Belgrádban a lakcímét is közzé tették.

Kulačin a fenyegetésekről tájékoztatta a Független Újságírók Szerbiai Egyesületét, és a szervezet ügyvédi tovább foglalkoznak az esetével, de a rendőrségnél is feljelentést tesz.

Kulačin a történtek ellenére kihangsúlyozta, bár ideges és fél, de nem akadályozhatják meg tevékenységében, illetve a szabad gondolkozásért vívott küzdelmében.

A DLZ műsorában, Teša Tešanović szerb újságíróval, a Balkan Info független YouTube csatorna alapítójával, a srebrenicai népírtásról elhangzott beszélgetés miatt több bulvárportál is össztűz alá vette.

A podcast társszerzői felhívták a Cenzolovka figyelmét, hogy a műsorban egyértelműen elmondták, hogy  Cenzolovkára, hogy a műsorban egyértelműen azt mondták, hogy nem Szerbiát vagy a szerb népet marasztaló ítélet született a népirtásért, hanem konkrét személyeket ítéltek el, akiknek ezért felelősséget kell vállalniuk – amit a bulvársajtó egészen más formában, az elhangzottakat kiforgatva kiforgatva közölt le.

–Született egy ítélet és bizonyos embereket elítéltek, és ezzel az egész történetnek vége. Azonban ezzel elkezdődtek a támadások és a fenyegetések – nyilatkozta Vidojković, aki megjegyezte, hogy szerzőtársának elküldött üzenetek mellett az őt is felkeresték a Facebook profilján keresztül.

–Egyikük a népírtásról akart beszélgetni, és azt írta, hogy megérdemlem az összes ellenem szóló fenyegetést, én viszont letiltottam az illetőt. – mesélte Vidojković és hozzáfűzte. hogy Nenaddal eltérő a stratégiájuk.

–Én már nem jelentem be a fenyegetéseket, mert ez a rezsim nem tesz semmit sem, hogy megakadályozza ezeket. Még ha valamit lép is az ­ügyben, az jelképes jellegű, vagy éppen vicces és hamis – jegyezte meg.

A kormánypárti bulvármédiát követően ugyanazon a napon, a Pink Televízió is egyik hírében azzal vádolta meg Kulačint. hogy a podcastban Radosavljević tragikus halálát Aleksandar Vučićtyal Szerbia köztársasági elnökkel hozta összefüggésbe.

Marko Vidojković ennek kapcsán megjegyezte, hogy ez gusztustalan manipulálás. Mert Kulačin az, aki a műsorában kérdéseket tett fel Radosavljević halála kapcsán, mert abban az országban, ahol újságírókat  támadnak és ölnek meg válaszokat kell kapnunk néhány kérdésre, nem érhet véget a történet a kutyák tulajdonosnőjének a letartóztatásával.

Marko Vidojkovićot tavalyelőtt is többször megfenyegették, egy alkalommal pedig édesanyját is támadás érte.

Forrás: Híradó.hu

Miért hajlamosak az emberek bedőlni az egyértelműen téves információknak és álhíreknek? Erre kereste a választ nagy hatású, 2020-ban publikált tanulmányában Gordon Pennycook, a kanadai Reginai Egyetem viselkedéstudományi kutatója és David G. Rand, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) üzletvezetés-tudományi és agykutató professzora. A kutatók fő kérdése az volt, hogy az emberek inkább arra használják az érvelési képességüket, hogy meggyőzzék magukat az ideológiailag kedvező állítások valóságtartalmáról, vagy arra, hogy politikai ideológiától mentesen megkülönböztessék a valós tartalmakat az álhírektől – Bodnár Zsoltnak a Qubit.hu tudománynépszerűsítő hírportálon megjelent cikkét teljes egészében átvesszük.

A kanadai tudósok kutatását ismételte most meg egy reprezentatívnak számító, közel ezer fős magyar mintán az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének két kutatója, Faragó Laura és Krekó Péter, valamint Orosz Gábor, a Lille-i Egyetem szociálpszichológusa – tanulmányuk a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

A KULCS AZ ANALITIKUS GONDOLKODÁS

A kutatásban részt vevő 991 alanyt 15 tényszerűen hamis és 15 valós hír címével szembesítették, amelyek népszerű médiumokban jelentek meg. A hamis és a valós híreket is három csoportra bontották: voltak köztük a Fidesz-szavazókhoz ideológiailag közel álló, az ellenzéki szavazók világnézetével megegyező, valamint semleges hírek, amelyek mindegyikét egy-egy képes Facebook-poszt formájában tárták az alanyok elé, véletlenszerűen. A résztvevőknek ezután minden kapott hírről el kellett dönteni, hogy mennyire pontos a címben szereplő állítás.

Mivel a szerzők hipotézise szerint az erős analitikus gondolkodás, a digitális írástudás és a forrásismeret segíthet az álhírek és a dezinformáció felismerésében, a kutatásban ezeket is igyekeztek felmérni. A résztvevők felének a forrás feltüntetésével, másik felének a forrás elhagyásával mutatták be a híreket, mindenkinek ki kellett töltenie egy digitális írástudási tesztet, illetve meg kellett oldaniuk néhány rejtvényt is, ami a kognitív reflexió mérésére szolgált.

Az eredmények alapján a magyar ellenzéki szavazók kevésbé érzékenyek a dezinformációra, és a kormánypárti szavazókhoz képest jobban meg tudják különböztetni egymástól az álhíreket és a valódi híreket, attól függetlenül, hogy a hír tartalma egyezik-e a saját nézeteikkel. Igaz, mindkét csoport elnézőbb az ideológiailag hozzá közelebb álló hírekkel.

Minél magasabb a pontszám, annál pontosabban azonosította az adott csoport a hírek valóságtartalmátForrás: Faragó et al. 2023

A kutatók azt is megállapították, hogy a digitális írástudás pozitívan jelzi előre a hírek valóságtartalmának helyes megítélését, ugyanis minél jobban ismerte valaki az internettel és a közösségi médiával kapcsolatos alapvető fogalmakat, annál jobban fel tudta ismerni az álhíreket. A forrásismeret már kisebb szerepet játszik ebben: a kutatók várakozásával szemben a résztvevők túlnyomó része nem figyelte, hogy milyen oldal (valódi hírforrás vagy összeesküvés-elméleteket terjesztő oldal) osztotta meg a cikket, inkább annak címére, ajánlószövegére és a hozzá csatolt képre összpontosítottak.

Mint a rejtvényekre adott válaszokból kiderült, az analitikus gondolkodás is segíti az álhírek és a dezinformáció felismerését; a tudatosan gondolkodók az ellenzéki oldalon és a kormány támogatói között is pontosabban ítélték meg a hírek valóságtartalmát. Igaz, azt is megfigyelték, hogy a pártállás már önmagában meghatározza az analitikus gondolkodás szintjét (legalábbis erre utal, hogy az ellenzékiek között magasabb volt az analitikus gondolkodás mutatója), így ez a két szempont kölcsönhatásban befolyásolja a téves információk felismerését – magyarán az analitikus gondolkodás jobban növelte az igazságértékelést az ellenzéki oldalon, mint a kormánypártiak között.

A VEZÉRBE VETETT VAK BIZALOM

„Miután a Fidesz propaganda-apparátusának mégis több – mondjuk talán így, a földhözragadt részletek tekintetében valótlan állításokra épülő – és hangosabb ultramély igazsággal bombázta híveit az elmúlt X évben, mint amivel az ellenoldal válaszolni tudott erre, ezért a Fidesz-hívek az ellenzékieknél jobban elfogadhatták azt a beállítottságot, hogy nem kell leragadni annak firtatásán, hogy a részletek igazak-e, amikor a történet amúgy egy általuk mélynek és igaznak tartott leckét közvetít (a klasszikus esetben azt, hogy ne jöjjenek ide migránsok, csak mert ne jöjjenek ide). Ezért aztán kevésbé használják analitikus képességeiket egy hír igazságtartalmának megítélésénél, mint az ellenzék támogatói. Nevezhetjük ezt az ügybe, pártba, vezérbe vetett vak bizalomnak is. (…) Ezzel szemben az ellenzéki oldalon levőkben a saját vezéreik és azok üzenetei kevesebb vakhitet tudtak kelteni. Ergó a hívek is többet használják a kritikus gondolkodásra való képességüket, amikor meghallgatják a vezérszónokot”

Forrás: Grocka.rs

Grocka község önkormányzatának a tanácsa Dragan Pantelić polgármester javaslatára, minden indoklás nélkül, úgy határozott, hogy a képviselő testület üléseit az elkövetkezőkben zárt ajtók mögött rendezik meg, vagyis ellentétben a köztájékoztatási törvénnyel az újságírók számára megtiltotta, hogy  jelen legyenek ezeken.

Željko Matorčević a grockai Žiginfo.rs helyi portál főszerkesztője a belgrádi Danas napilapnak nyilatkozva annyit mondott, hogy nem tudja, mitévő legyen a számukra kézbesített hivatalos értesítéssel szemben.

– Már nem is titkolják, hogy törvényt sértenek. Ez valószínűleg az a Grocka, ahol gyakori, hogy az újságíróknak megtiltják a tevékenységét, megverik őket és felgyújtják a házukat. Tisztában vagyok vele, hogy megfeledkeznek a történelemről, de milyen történelemről beszélünk, amikor a hatalmon lévők még mindig ugyanazt csinálják, mint Dragoljub Simonović, az elődjük tett ugyanazzal a csapattal,mint amelyikkel most Pantelić van hatalmon.

Simonović ellen, a Milan Jovanović újságíró háza felgyújtásának a megrendelője ellen jelen pillanatban is bírósági eljárás zajlik, de amennyiben nem akadályozzuk meg a jelenlegi polgármester szemtelenségét és gőgjét, félek, hogy valaki ismét égni fog.

Željko Matorčević egyben rámutatott, hogy a községi szabályzat 15. cikkelye szerint a képviselő-testület ülésére szóló meghívót, és a napirendi pontokat tartalmazó anyagot a médiumok képviselőinek is kézbesíteniük kell, de szerkesztőségünket soha nem hívták meg és a munkaanyagot sem küldték el soha. Erről tájékoztattuk a képviselő-testület elnökét és a polgármestert is, hogy amennyiben nem értesültek róla, de mi is létezünk és ezért a szabályzattal összhangban küldjenek nekünk is meghívót és küldjék el a munkaanyagot, de ezt soha nem tették meg – hangsúlyozta ki Matorčević és hozzátette, hogy a képviselő-testület üléseit egyik napról a másikra hívják össze.

– Amikor értesülünk az ülésről, és jelezzük, hogy részt akarunk venni ezen, a gyűlést zárt ajtóssá teszik.

Az sem normális, hogy a község pénzügyeit, illetve a civil szervezeteknek járó támogatásokat zárt ajtók mögött vitassák meg. Grocka polgármestere többek között a nyugdíjasok számára szándékozik törvényellenes módon szándékozik anyagi támogatást biztosítani és ezért nem szeretné ha újságírók is jelen legyenek az ­üléseken.

Forrás: Police.hu

Az RTL értesülése szerint az állami tévé bűnügyi műsora, a Kékfény egyik riporterét országos bordélyház-hálózat fenntartásával gyanúsítja a rendőrség. Az egyébként büntetett előéletű illető elismerte a tettét – közli a Media1.hu.

a nyomozás adatai szerint az MTVA bűnügyi riportere2021 augusztusa óta országszerte összesen 13 lakást bérelt, hogy ott szexmunkát folytathassanak prostituáltak. A 44 éves pétervásárai férfit Budapesten fogták el a rendőrök.

A médiamunkás úgy adta bérbe a lakásokat, hogy naponta 12-15 ezer forint közötti összegeket fizettek neki az ingatlanokban elhelyezett széfbe dobva, miközben élőképes videóhívásban voltak a gyanúsítottal.

A gyanúsított az elfogásáig több mint 30 millió forintra tett szert így. A lakástulajdonosok az eddigi információk alapján nem voltak tisztában azzal, mi folyik az inglatlanjaikban. Összehangolt rendőri akcióra került sor, kibérelt ingatlanokban is házkutatás volt, és volt, ahol szexmunkást is találtak.

A gyanúsított egyébként annak ellenére lehetett a Közmédia bűnügyi műsorának riportere, hogy büntetett előéletű, és több büntetőeljárás is folyamatban van vele szemben.

A bíróság az esetleges szökéstől tartva letartóztatásba helyezte az illető férfit, aki az RTL Híradó szerint rendszeresen készített bűncselekményekről szóló televíziós riportokat az MTVA Kékfény című műsorának.

A közmédia péntek estig nem reagált az RTL-nek, hogy náluk dolgozik-e még az illető és arra sem, hogy vizsgálják-e, hogy az illető által egyébként beismert bűncselekmény befolyásolta-e riportjait.

Olivera Kovačević az RTS szórakoztató műsorainak a szerkesztője szerint az Eurovízió Dala kiválasztásának a szabályzata értelmében mindenki részt vehet a megmérettetésen így a szerbiai állami rádió és televízió munkatársai, illetve vezetősége is.

Branko Klanšček  Jovana Tomašević énekesnőnek írta „Kao grom iz vedra neba“ című dalát és szerinte ez nem összeférhetetlen a munkájával, mivel nem köztisztségviselő.

A  kérdéses dalt hat-hét évvel ezelőtt egy montenegrói fesztiválra írta és a szerzeményt a SOKOJ-nál, Szerbia zeneszerzőinek a szervezeténél is nyílvántartásba vették, az Eurovízió Dalára pedig Aleksandar Filipović zeneszerző nevezte be – nyilatkozta Klanšček a Nova.rs-nek és szerinte szó sincs összeférhetetlenségről, mivel az igazgatóbizottság tagjai nincsenek munkaviszonyban az RTS-nél, és köztisztségviselő sem, hogy alkalmazni lehessen ellenük az összeférhetetlenségről szóló törvényt.

Klanšček hozzáfűzte, hogy szerinte az RTS illetékesei is ezzel tisztában vannak, mert különben a dal nem szerepelne a versenyben.

„Ahogyan az RTS egyik rendezőjének, Vladimir Graićnak a dala is bekerült a versenybe, és itt sincs szó összeférhetetlenségről, hanem mindössze egy szerzői alkotásról” – jegyezte meg az igazgatóbizottság elnöke.

Időközben az Egyesült Fantomok Mozgalma (Pokret ujedinjenih fantoma – PUF) azt követeli, hogy semmisítsék meg a Beovizija (az Eurovízió Dalának szerbiai selejtezője) résztvevőinek a kiválasztásáról szóló pályázatot, ugyanis ez szerintük kompromitálódott.

A PUF szerint az elmúlt években sokakban felmerült, hogy a fellépők kiválasztását megbundázzák, ami az idén ez kifejezetten nyílvánvaló és átlátható.

–Még nem is leplezik az egészet. Amennyiben az RTS-nek kizárólagos jogábban áll a kedvenceit kiválasztani, akkor felesleges az egész versenyt megrendezni, amikor ezen azok jutnak tovább, akik baráti kapcsolatban vannak egyesekkel a szerbiai állami televízióból, illetve a Szerb Haladó Pártból – jegyezték meg a PUF aktivistái, akik közül néhányan a Pilići u Fići (Csirkék a Fityóban) zenekar tagjaikent a Djovani című dallal jelentkeztek a versenyre.