Seattle-i állami iskolák a közösségi média által okozott károk miatt pert indítottak a technológiai óriáscégek ellen. Az iskolák szerint a cégek felelősek a diákok körében egyre súlyosabb, a mentális egészséget sújtó válságért, ami közvetlenül befolyásolja az intézmények oktatási feladatainak teljesítését.

A pénteken az Alphabet (Google), a Meta (Facebook), a Snap Inc. (Snapchat) és a TikTok-tulajdonos ByteDance ellen az illetékes amerikai járásbíróságon benyújtott kereset szerint, a cégek úgymond célzottan úgy tervezték termékeiket, hogy a fiatalokat rászoktassák a platformjaik használatára, és ezzel mentálhigiénés válságot idéztek elő – közölte a Reuters Hírügynökség

A Facebook tulajdonosa, a Meta erre reagálva egy e-mailes állásfoglalásban kijelentette, hogy több mint 30 eszközt fejlesztett ki a tizenévesek és családtagjaik támogatására, és továbbra is szorosan együttműködik a szakértőkkel, a politikai döntéshozókkal és a szülőkkel

A Google is hasonló nyilatkozatot tett. A keresőóriás közölte, hogy jelentős összegeket fektetett be a gyerekek biztonságos élményeinek megteremtésébe a platformjain, és erős védelmet és célzott funkciókat vezetett be az érdekükben.

A Snapchat üzemeltetője, a Snap állásfoglalása szerint szorosan együttműködik számos mentálhigiénés szervezettel, hogy alkalmazáson belüli eszközöket és erőforrásokat biztosítson a felhasználók számára, és hogy a „közösség jóléte a legfontosabb prioritás”.

A TikTok nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére. Korábban a cégek azt állították, hogy élvezetes élményt teremtenek a felhasználók számára, kizárják a káros tartalmat és a befektetnek a tartalomellenőrzésbe és moderálásba.

A kereset szerint az alperes technológiai óriások sikeresen kihasználták a fiatalok sérülékeny, sebezhető agyát, országszerte diákok tízmillióit ejtették a vádlottak közösségimédia-platformjainak túlzott használatából fakadó pozitív visszacsatolás csapdájába.

A mentálhigiénés problémákkal küzdő diákok rosszabbul teljesítenek az iskolákban, és az intézmények, a tanárok képzésével kell lépéseket tenni a tünetek azonosítására és kezelésére, képzett szakemberek felvételére, valamint forrást kell előteremteni, hogy felhívják a hallgatók figyelmét a szociális média veszélyeire – áll a felperesi a dokumentumban. A perben az iskolák pénzbeli kártérítést és egyéb büntetőszankciókat kérnek a cégek ellen.

Forrás: Matheus Alves/dpa/ZUMA

Legalább 12 újságírót megtámadtak, amikor az egykori brazíl elnök, Jair Bolsonaro hívei Brazíliában tegnap megrohamozták a fő állami intézmények épületeit– jelentette a brazil fővárosban működő Hivatásos Újságírók Szakszervezete közleménye alapján a CNN.

Egyes újságírók felszerelését ellopták vagy összetörték – közölte korábban a Brazil Oknyomozó Újságírók Szövetsége, amely Pedro Ladeiri fotós esetét emelte ki, akit ” a vandálok megütöttek, lökdöstek és kiraboltak”.

“A Nemzetközi Sajtóintézetet (IPI) rendkívül nyugtalanítja a zavargásokról tudósító újságírók elleni támadásokról szóló jelentések” – reagált a Twitteren a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), és megjegyezte, hogy a brazil hatóságoknak felelősségre kell vonniuk a támadások elkövetőit.

Az elmúlt két évben 77 újságíró elleni politikai erőszakos esetet rögzítettek Brazíliában, és sem a kormány sem pedig a biztonsági szervek nem tettek megfelelő intézkedéseket a szélsőjobboldali csoportok erőszakos cselekményeivel szemben- közölte a Brazil Oknyomozó Újságírók Szövetsége.

A tegnapi tüntetésen az egykori brazil elnök több száz híve Brazíliában megrohamozta a Nemzeti Kongresszus (Parlament), a Legfelsőbb Bíróság épületeit és Planalto-palotát, a köztársasági elnök székhelyét. Az erőszakos rendbontók katonai beavatkozást, valamint az újonnan megválasztott elnök, Inácio Lula da Silva megbuktatását követelték. A hadsereg és a rendőrség több mint 400 embert tartóztatott le.

Forrás: Telegraf.rs 

Nenad Paunović piroti újságíró számolt be elsőként a szerbiai város melletti balesetről, amikor is egy tartályokat húzó vonat kisiklása miatt ammóniaszivárgás történt.  Őt meg egy társát előállította a piroti rendőrség – közli a belgrádi Danas napilap.

Kettejüket azután állították elő a rendőrök, miután drónnal próbálták rögzíteni a baleset helyszínét, ahol is a sérült tartálykocsit vissza kellett volna helyezni a vasúti sínekre. Srđan Mitić, Paunović ügyvédje a belgrádi Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy védence egy drón tulajdonosával tegnap dél körül Pirot közelében, Sopotska Petlja nevű helyen tartózkodott, ahol is a vonatszerencsétlenség történt. Az újságíró elment az. aznap fő eseménynek számító esemény, a megsérült tartály felemeléséről felvételeket készíteni. Amikor Nenad megpróbált közelebb menni, egy rendőr figyelmeztette, hogy nem szabad filmezni, majd pedig a elkisérték őket a rendőrkapitányságra, ahol kihallgatták őket.

Az ügyvéd érdekesnek találta, hogy a rendőrség a kihallgatás során az előállítottak személyi igazolványai kapcsán kérdezősködtek. A drónt kezelő fiatalembernél nem volt személyi igazolvány, míg az újságíró egy olyan igazolványt mutatott fel, amelynek elvesztését korábban bejelentette és csak később találta meg a személyi okmányát.

– Arról nagyon keveset beszéltek, hogy ők mit is forgattak és az is érdekes, hogy mi alapján  ők és miért forgattak. Az is érdekes, hogy nincs benne, hogy milyen bűncselekmény alapján hallgatják ki őket.

Ennek a fickónak a drónját is elkobozták, ami azt jelenti, hogy bűncselekmény gyanúja merül fel. De teljesen homályos, hogy mi lehet ez a bűncselekmény – jegyezte meg Mitić, mivel arról, hogy egy adott helyszínen tilos a forgatás, vagy a fényképezés, előzetesen értesíteni kell azokat, akik ilyesmivel foglalkoznak.

– Ráadásul eddig négy külföldi tévéstáb is forgatta ezen a területen, és a bolgár televízióban is láttam egy riportot, amelyben az újságíró egyedül közelített meg a ciszternákat – mutatott rá az ügyvéd. aki feltételezi, a rendőrség a piroti újságíró korábbi tudósításai miatt álította elő Paunovićot.

Ugyanis Nenad Paunović számolt be elsőként a Pirot melletti balesetről, és ő volt az első, aki azonnal filmre vette a szerencsétlenség helyszínét, ez mellett rábukkant a baleset egyik áldozatára is.

Néhány nappal a baleset után egy sajtótájékoztatón Paunović több kérdést is feltett Irena Vujović környezetvédelmi miniszternek, aki ezekre nem tudott mit válaszolni, és azzal vádolta  meg Paunovićot, hogy mások által suggalt kérdéseket tett fel.

Maga Paunović a Plusonline portálon megjelent írásában írtale a tegnapi őrizetbevétellel kapcsolatos tapasztalatait,

Kiemelte,számára nem világos, hogy a rendőrség miért is hallgatta ki őket, és miért is kobozták el barátja

Múlt év december 25-én, délután 16.30 körül, A Pirot és a Staničenje falu közötti vasútszakaszon, Sopotski han településénél kisiklott egy ammóniát szállító tehervonatnéhány vagonja. Ennek során a veszélyes vegyi anyag kiszivárgott, a levegőben fellépő erős koncentráció miatt pedig fehér felhő keletkezett, ami beborította a várost. a baleset alkalmával négy vagon siklott ki, ezek közül kettő olyan súlyosan megrongálódott, hogy a feltételezések szerint húsz tonnányi veszélyes vegyi anyag szivárgott ki. Két személy életét vesztette, 56-an pedig kórházba kerültek.

Committee to Protect Journalists (CPJ) nevű sajtószabadság-felügyeleti szervezet közleménye szerint az Az állami Dél-szudáni Műsorszolgáltató Vállalat (SSBC) munkatársait azzal gyanúsítják, hogy engedély nélkül tették közzé az Salva Kiir Mayardi dél-szudáni elnök bevizeléséről szóló felvételt, amely ezt követően a közösségi médiában is szélvészként terjedt el – írja a The Guardian.

A CPJ szerint a letartóztatások már ismert minta szerint zajlanak: „a biztonsági erők önkényesen letartóztatnak embereket, amikor a tisztviselők kedvezőtlennek ítélik a tudósításokat”. Azt kérik, hogy a hatóságok feltétel nélkül engedjék szabadon a tévé alkalmazottjait, és biztosítsák, hogy további megfélemlítés vagy letartóztatással való fenyegetés nélkül dolgozhassanak.

 A Dél-szudáni Újságírók Szövetsége (UJOSS), amely kezdetben cáfolta az őrizetbe vételről szóló híreket, azt közölte: „Ha fennáll a szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmény esete, akkor a hatóságok gyorsítsák fel a közigazgatási vagy jogi eljárást az ügy tisztességes, átlátható és törvényes rendezése érdekében.” A Sudans Post névtelen forrásokra hivatkozva korábban azt írta, hogy a rendőrség keresi a videó készítőjét.

Salva Kiir Mayardit a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg vezetője volt, Dél-Szudán 2011. július 9-i függetlenné válása óta az ország első elnöke, hatalomra jutása óta nem tartottak választást az országban.

Forrás: foreigndesknews.com

A washingtoni székhelyű DAWN és a bejrúti Smex közös nyilatkozata szerint Szaúd-Arábiában 32 és 8 év börtönre ítélték a Wikipedia két önkéntes szerkesztőjét két jogvédő csoport,– írja a The Guardian.

Oszama Kalidot és Zijad al-Szofianit ugyanazon a napon tartóztatták le: a Wikimedia belső vizsgálata után felmondott az országban élő összes többi szerkesztőnek, ugyanis a kormány ügynökei beszivárogtak közéjük, és így gyűjtöttek információkat a dolgozókról, ezek alapján az információk alapján tartóztatták Kalidot és al-Szofianit is, amiért a kormány emberi jogi visszaéléseiről is jelentettek meg anyagokat.

A szaúdi kormány nagyon nagy erőket vet be annak érdekében, hogy az internet szabad felén se lehessen beszélni arról, hogy bánnak a saját állampolgáraikkal: 2022 decemberében például az derült ki, hogy a Twitter egyik menedzsere, Ahmad Abouammo szaúdi felhasználók adatait osztotta meg velük, ezek alapján üldözték azokat, akik például információkat osztottak meg a nők alig létező jogairól az országban.

A két Wikipedia-szerkesztő bebörtönzéséről hírt adó DAWN-t a Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi újságíró alapította, a Smex pedig digitális jogsértésekkel foglalkozik.

Forrás: Klynenko Times

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olyan törvényt szentesített, amely a jogvédő szervezetek szerint jelentősen növeli az ukrán államnak a média felletti kontrollját és szigorítja a médiavállalatok szabályozási keretrendszerét – írja az amerikai The New York Times és az ukrán Kyiv Independent hírportál.  Az ukrán kormány 2019 óta dolgozott új médiatörvény létrehozásán.

Az új törvény szerint a jelentősen kibővített hatáskört kapa a Nemzeti Televíziós és Rádiós Sugározási Testület nevű állami szervezet, melynek tagjait személyesen választja ki az ukrán kormány és az ukrán parliament. Egyebek mellett joguk lesz minden olyan médiaterméket betiltani, melynek nincs az ukrán bíróság által engedélyezett működési jogosítványa. Ez elsősorban a kisebb, független médiatermékeket érintheti.

A korábbi tervek szerint a testület arra is jogkört kapott volna, hogy bírságokat osszon ki és működési engedélyeket vonjon vissza olyan szervezetektől, melyek az állam által „tiltott információnak” ítélt tartalmat publikálnak. Az elfogadott törvény végül enyhébb lett, ám az Európai Újságírók Szövetsége szerint még ebben a formában is sérül a szólásszabadság.

„Ukrajnának úgy kellene demonstrálnia az Európa felé való elköteleződését, hogy a szabad és független médiát támogatja, ahelyett, hogy az állami információ-kontrollt építi fel” – kommentálta a már elfogadott törvényt a szervezet főtitkára, Ricardo Gutiérrez.

„Ez a határkör nyilvánvalóan túlzó. Senki nem tudta eddig megtörni a szólásszabadságot Ukrajnában, most sem fogják tudni” – kommentálta közleményben az Ukrán Újságírók Nemzeti Szövetsége.

Az ukrán kormány azzal védekezik, hogy a(z orosz) dezinformáció ellen harcolnak a rendelkezéssel, amely teljes mértékben összhangban van az Európai Unió törvényeivel és elvárásaival. Mint ismert, az orosz-ukrán háború kezdete óta az Európai Unió és az Egyesült Államok is számos, az orosz kormányhoz köthető médiaportált betiltott, egyebek mellett az RT és a Szputnyik tv-csatornák működési jogát is elvették.

Forás:Tanjug

Január elsején, a délutáni órákban két fekete ruhát viselő férfi támadt a Marko Dragoslavićra, aki a szilveszter éjszakáján túlterhelés miatt részben elsüllyedt Freestyler állóhajóról készített fotókat a Száva folyó baloldalán lévő sétányról – írja a belgrádi Danas napilap.

–Az egyik férfi a közelembe jött és megkérdezte, hogy ki vagyok é smit fotózok itt, ahol ez meg van tiltva – mesélte a Fonet tudósítója, aki a hírügynökség és a Független Újságírók Szerbiai Egyesületének újságírói engedélyét is felmutatta, mire az egyik férfi a nyakát megszorítva ellökte.

Az újságíró ezt követően felhívta a rendőrséget és megvárta járőröket, akik negyedóra múlva meg is érkeztek. Időközben a két férfi a sétány egy részét kék-fehér szalaggal lezárta.

A rendőrök az újságírót és a két fiatalembert is igazoltatták, akiknek a figyelmét arra is felhívták, hogy nincs joguk elkeríteni a sétánynak az állóhajó előtti szakaszát.

Azt üzenték, hogy ez közterület, és ennek elkerítésére csak a rendőrségnek és a felügyelőségeknek van felhatalmazása. A figyelmeztetés ellenére a két férfi nem távolította el a szalagot.

Dragoslavić szerint a rendőrök korrektül viselkedtek, de egyben azt tanácsolták neki, hogy hagyja el a területet, amit meg is tett, mivel nem érezte magát biztonságban.

A belgrádi éjszakai életben népszerű állóhajó szilveszter éjszakáján s­üllyedt el túlterhelés miatt. A c a vendégek mindenüket hátrahagyva menekültek a hajóról. A Nova.rs értesülései szerint a balesetben csak egy lány sebesült meg könnyebben.

Matilde Kimer (Forrás: Die Blitz)

Karácsony előtt néhány nappal, december 20-án jelentette be a Radio Danmark (RD), a dán közszolgálati rádió, hogy tudósítójától, Matilde Kimertől megvonták az akkreditációt Ukrajnában, és most végleg el kellett hagynia az országot. Kimer helyzetének különlegessége, hogy Oroszország területére sem léphet be, miután előzőleg kemény kihallgatáson iparkodott kifaggatni őt ukrajnai kapcsolatairól a KGB-utód FSZB. Ukrajnában hasonlóképen járt, lévén, hogy kiderült: kitiltása mögött nem az akkreditációk ügyében illetékes fegyveres erők állnak, ott is a szakszolgálatok, azaz az SZBU berkeiben döntöttek így a sorsáról.  a Zaborona.com ukrán hírportál szerint az újságíró több mint tíz éven át dolgozott Oroszországban és Ukrajnában, itt is és ott is, minthogy irodát Moszkvában tartott fenn az RD.

. Egyetemistaként tanult meg oroszul – közben Szentpéterváron élt egy ideig –, már ekkor gyakornokoskodott a rádiónál, diplomája megszerzése után ott helyezkedett el, 2009-ben lett moszkvai és kijevi tudósító. A Meduzának elmondta, nem élt folyamatosan sem az orosz, sem az ukrán fővárosban, bár előbbiben sok, majd utóbbiban is egyre több időt töltött, főként a 2014-es Majdan idején és az eseményeket követően. Alapvetően nem politikai tematikájú anyagokat készített. Állítása szerint mindenütt az érdekelte, hogy hogyan élnek az „egyszerű emberek”. Őket akarta megmutatni az olyan riportjaiban, amilyet akár a sarkkörön túli, észak-szibériai Norilszkban, vagy éppen egy harkivi esküvőről, esetleg odeszai iskolásokról készített. Hasonló okokból és azonos céllal járt több alkalommal a donecki és a luhanszki „népköztársaságokban” is.

Utolsó ukrajnai anyagát Odeszában vette fel augusztusban, ennek főszereplője egy osztályfőnök volt, aki a végzőseit gardírozta az utolsó középiskolai évfolyam kezdete előtt. Ezután hazament Koppenhágába, majd szeptemberben kapott egy értesítést arról, hogy törölték az akkreditációját. A következő néhány hétben-hónapban hiába próbált kapcsolatba lépni az SZBU-val, sokáig nem reagáltak a megkereséseire, sokáig azt hitte, alighanem tévedés történt.

Több hónap múltán, december 8-án sikerült beszélnie a szakszolgálatok egyik emberével, aki – szerinte – abszurd vádakat fogalmazott meg, olyanokat, mint hogy évekkel korábban, 2017 májusában szovjet propagandát népszerűsített közösségi oldalán. Valójában akkor a május 9-ei donecki győzelem napi ünnepségekről tudósított, kitérve arra, hogy a „népköztársaságban” rendkívül népszerűek a szovjet zászlók és más hasonló attribútumok. Kimer azzal érvelt, hogy az eseményeket dokumentálta, ami nem számíthat propagandának, de ez nem hatotta meg a tisztet.

Az SZBU-s azt is felhánytorgatta, hogy a dán újságíró „népköztársasági” tisztségviselőkkel készített interjúkat, és eleve túl sokszor járt a térségben, amit nem tehetett volna meg anélkül, hogy ne fűzte volna a kelleténél szorosabb kapcsolat az ottani hatóságokhoz.

Kimer megkérdezte a tisztet, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy Ukrajna érdekeivel ellentétes cselekedetei voltak, akkor mégis miként állíthatná vissza a bizalmat, és kaphatná vissza az akkreditációt. Erre azt a választ kapta, hogyazzal tudná bebizonyítani, hogy „tisztességes újságíró”, ha mostantól néhány hónapon keresztül kizárólag „jó” újságcikkeket publikálna.Azt is mondta az SZBU-s, hogy tudna ebben segíteni, hiszen szívesen a rendelkezésére bocsátana a szakszolgálat videós és fotós anyagokat a szóban forgó „jó cikkek” illusztrálása érdekében. Kimer megpróbálta elmagyarázni, hogy ő nem újságíró, hanem rádiós és televíziós riporter, aki nem cikkeket ír, de az volt a benyomása, hogy az SZBU-s valójában a facebookos posztjaira gondol.

Végül azt mondta, független újságíróként nem publikálhat SZBU-s anyagokat a neve alatt, amire azt a választ kapta, hogy a szerzői jogok miatt fölösleges nyugtalankodnia; a tiszt egyáltalán nem értette az újságírói etikával kapcsolatos álláspontját.

A helyzet egyik érdekessége a Meduza cikke szerint, hogy a háborús időszakban az ukrán fegyveres erők dolga dönteni a külföldi újságírók akkreditációjáról, Kimer engedélyeit ellenben minden kétséget kizáróan az SZBU vonta meg.

A „változatosság kedvéért” az, hogy a tudósítót Oroszországból is kitiltották. Amikor 2022 februárjában megindult az offenzíva Ukrajna ellen, Kimer lakhelye elvileg Moszkvában volt, ám Ukrajnában tartózkodott. Miután április-májusban visszatért az orosz fővárosba, kihallgatta az FSZB. Mint mondta, elvették a telefonját is, alaposan átvizsgálták az összes fotót és dokumentumot, amit találtak rajta, ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Legközelebb augusztus 1-jén ment ismét Moszkvába, ekkor el szerette volna intézni akkreditációjának a meghosszabbítását, ám ehelyett a kezébe nyomtak egy végzést, miszerint 2032. május 1-jéig nem léphet be Oroszország területére. Hogy miért, azt nem mondták meg neki.

Forrás: Mashable

A TikTok anyavállalata, a ByteDance megerősítette, hogy a platform segítségével nyomon követték a Forbes közösségi platformról író Forbes újságíróinak a tartózkodási helyét.

A gazdasági szaklap szerint a TikTok illetéktelenül fért hozzá az IP-címekhez és a felhasználói adatokhoz, aminek segítségével azt kisérelték meg megállapítani, hogy az újságíról egy helyen tartózkodnak-e a ByteDance alkalmazottjaival, a célból, hogy feltárják a TikTokon belüli kiszivárogtatások forrását.

A megfigyelési taktikák kivizsgálásának eredményeként a ByteDance menesztette fő belső ellenőrét Chris Lepitakot, , Song Ye kínai székhelyű vezérigazgató pedig lemondott. Song Ye volt a felelős Lepitakért, ő maga pedig közvetlenül a ByteDance vezérigazgatójának, Rubo Liangnak számolt be.

Erich Andersen a TikTok főtanácsadója egy e-mailben azt írta, bevett gyakorlat, az, hogy a vállalatok “egy belső ellenőrzési csoportot felhatalmaznak a magatartási kódex megsértésének kivizsgálására”.

Ez esetben azonban egyesek visszaéltek a hatalmukkal – jegyezte meg Andersen.

A Forbes először októberben számolt be a ByteDance kínai csapata által felügyelt megfigyelési taktikáról.

2021-ben a TikTok a világ leglátogatottabb webhelye lett. A kínai tulajdonosai miatt azonban aggodalmakat váltott ki amiatt, hogy a vállalat több millió amerikai állampolgár személyes adataihoz fér hozzá.

Minap azonnali hatállyal megtiltották a TikTok alkalmazás használatát az amerikai képviselőház eszközein. A törvényhozás hivatala kedden adott ki erről utasítást, miután egy múlt héten elfogadott törvény szabályozta a kérdést.

A republikánus képviselők kezdeményezték, hogy a kormány által felügyelt elektronikai eszközökön tiltsák be a kínai videó-megosztó alkalmazás használatát, amely szakértők szerint nemzetbiztonsági kockázatokat jelent az Egyesült Államokra nézve. A törvényjavaslat be is került a költségvetésről szóló törvénycsomagba, amelyet a múlt héten el is fogadott a Kongresszus.

Az amerikai szövetségi kormányhoz tartozó intézményeknek 60 napja van a törvény hatályba lépését követően, hogy eleget tegyenek az előírásnak.

A TikTok használatának betiltása nem először került napirendre az Egyesült Államokban. Több szövetségi államban már korábban hoztak hasonló döntéseket a jogalkotók.

Az Egyesült Államok 50 állama közül körülbelül 19 már legalább részben blokkolta a TikTok-hoz való hozzáférést a kormányzati számítógépeken. A legtöbb korlátozás az elmúlt két hétben történt.

A személygépkocsit, amiben a Klan Televízió munkatársai ültek Zubin Potok község területén érte a támadás, amit álarcos csoportosulás tagjai követtek el.  A televíziós csatorna állítása szerint a támadásban Chendresa Belagoshi újságírónő és Elsad Shinani az autó sofőrje sebesültek meg. Rajtuk kívül a kocsiban tartózkodott Drin Emiri újságíró és Agon Bejtujalo operatőr.

A Zupče faluban történt incidensben az újságírók személygépkocsija rongálódott meg.

 A videó itt tekinthető meg.