A rangos brit napilap munkatársai az elmúlt héten home office-ban voltak kénytelenek dolgozniuk. Nos, ezúttal nem a koronavírus-járvány miatt voltak kénytelenek otthonukból dolgozni, hanem feltehetőleg a napilapot ért ransomware támadás miatt.

Zsarolóvírus (ransomware) alatt olyan kártékony szoftvert értünk, amelynek célja valamilyen módon „túszul ejteni” a felhasználók informatikai eszközein tárolt adatokat, amelyeket csak váltságdíj megfizetése esetén tesz újra elérhetővé. Az ilyen típusú károkozók néhány közös jellemzője, hogy: titkosítjük az állományokat; zsaroló üzenetet jelenítenek meg; határidőt szabnak a váltságdíj kifizetésére; törlik az állományok egy részét; az idő múlásával egyre több állományt tesznek végleg visszaállíthatatlanná

A cég tájékoztatása szerint “súlyos incidens” a 200 éves napilap informatikai rendszereit érintette, a honlapját azonban nem, amely a világ egyik leglátogatottabb hírportálja, novemberben csaknem 390 millióan látogatták.

Egyelőre nem világos, hogy a támadók milyen adatokhoz férhettek hozzá, vagy éppen milyen adatokat lophattak el, de a szerkesztőség számítógépes hálózatában tárolt érzékeny információk felfedhetik a Guardian forrásait.

A The Guardian Nagy-Britannia egyik legjelentősebb liberális napilapja, amelyik 100 000 példányban jelenik meg, és több tízmillió online olvasója van.

Anton Kraszovszkij (Forrás: RT)

Anton Kraszovszkij orosz RT műsorvezetője egy októberi műsorban arról beszélt, hogy „az ukrán gyerekeket a folyóba kellene dobni, vagy egy kunyhóban elégetni, amiért az oroszokat megszállóknak nevezik”.

A műsorvezetőt ezután felfüggesztették az állásából. Az újságírót azonban ártatlannak ítélte a nyomozóbizottság az ellene indított vizsgálat során – írja a Meduza.

Kraszovszkij a későbbiekben egy Telegram bejegyzésben kért elnézést az elhangzottak miatt.

Az ügyről Jevgenyij Sztupin ügyvéd tett közzé bejegyzést Telegram-csatornáján, ahol azt is leszögezte, hogy az ügyészséget is be fogja vonni az ügybe.

A moldáv hatóságok szerint a First in Moldova, RTR Moldova, az Accent TV, az NTV Moldova, a TV6 és z Orhei TV dezinformációkat közölt, pontatlanul tudósított az orosz-ukrán háborúról és megkisérelte manipulálni a közvéleményt.

A moldáv hatóságok közleménye szerint Ukrajna orosz megszállásának a kezdetét követően megalapított Moldáv Válságbizottság a Moldáv Audiovizuális Tanács revízióját követően döntött a televíziós csatornák működésének a felfüggesztéséről, hogy ezzel is csökkentsék a dezinformációkkal járó kockázxatot, illetve a közvélemény manipulálásának a megkisérlését.

Az ideiglenesen megszüntetett televíziós csatornák közül a First in Moldova, az RTR Moldova, az NTV Moldova és a TV6 rendszeresen újraközvetítik azoknak az orosz televíziós csatornáknak műsorait, amelyeket az Európa Tanács tegnapelőtt a legújabb szankciócsomagjában betiltott.

Az ET közleménye szerint a betiltott orosz televíziós adók Oroszország közvetett vagy pedig közvetlen ellenőrzése alatt állnak és Oroszország részéről folyamatosan egyeztetett dezinformációk és háborús propaganda sugárzására alkalmaznak.

A TV6 csatorna “teljesen alaptalannak” és “a véleménynyilvánítás szabadsága, a szerkesztői szabadság és az újságírók szabadsága elleni támadásnak” nevezte a felfüggesztést, ahogyan a bizottság érvelését  is “teljesen megalapozatlannak és teljesen hamisnak” tekinti.

Četiri od šest suspendovanih kanala, First in Moldova, RTR Moldova, NTV Moldova i TV6, redovno reemituju programe ruskih TV kanala koje je juče zabranio Evropski savet novim paketom sankcija Rusiji.

A felfüggesztett csatornák egy része Ilan Shor moldovai oligarchához, az oroszbarát  Shor párt vezetőjéhez közel álló személyek tulajdonában van.

Moldova elnöke, Maia Sandu üdvözölte a televíziós csatornák felfüggesztését, és szerinte  “fontos lépést jelentenek az ország destabilizálására irányuló kísérletek megakadályozása érdekében”.

Forrás: SOLÈNE REVENEY / LE MONDE

Több ismert amerikai újságíró fiókját függesztette fel csütörtökön a Twitter; valamennyien foglalkoztak a platform új tulajdonosának, Elon Musknak a kínos ügyeivel. Az érintettek szombatra visszakapták a hozzáférésüket, azt követően, hogy Musk megszavaztatta a felhasználókat arról, feloldják-e a blokkolásukat. Az emberek nagy többsége – 3,6 millió szavazó 59 százaléka – a kitiltás azonnali feloldására voksolt – írja a BBC.

A New York Times, a CNN és a Washington Post munkatársai is a felfüggesztettek között voltak. Őket Musk azzal vádolta, hogy a tartózkodási helyéről hoztak nyilvánosságra adatokat.

Az @ElonJet nevű fiókot, amely Musk repülőútjainak követésével foglalkozott, egyelőre  nem nyitották meg újra, noha az általa megosztott információk az üzletember repülőjének mozgásáról nyilvános adatok, bárki elérheti őket. Musk csütörtökön azt is közölte, hogy jogi eljárást indít az @ElonJet fiókot létrehozó Jack Sweeney és mások ellen.

Az üzletember azt állítja, biztonsági kockázatot jelent számára, ha az emberik valós időben követhetik a mozgását. Emiatt a Twitter adatvédelmi szabályzatát is kiegészítették azzal, hogy a felhasználók nem tehetnek közzé személyes információkat másokról a kifejezett engedélyük nélkül.

Az Európai Unió értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztosa, Vera Jourová az újságírói fiókok felfüggesztése után figyelmeztette Muskot az uniós médiaszabadságról szóló törvény betartására, s arra, hogy a megszegése a vállalat bevételének akár hat százalékával megegyező bírsággal vagy az Európai Unióból való kitiltással is sújtható.

Nem ez az első alkalom, hogy a felhasználók dönthettek egy fiók felfüggesztéséről. Novemberben a volt amerikai elnök, Donald Trump fiókjának visszaállítására szavazhattak az emberek.

Forrás : CNN.com

Többek között a CNN, a New York Times, a Washington Post vagy a Mashable technológiai témákkal foglalkozó munkatársa fiókját zárták le – írta a The Guardian. Bennük az a közös, hogy megírták, hogy a Twitter felfüggesztette azt a profilt, amely nyilvánosan elérhető adatokat osztott meg a közösségi platform új tulajdonosának, Elon Musk magánrepülőgépének a mozgásáról. A magánrepülő adatai nyilvánososan elérhető, radarok adatait tartalmazó publikus weblapokról származnak.

Helyi idő szerint csütörtök este Musk több bejegyzésben magyarázta, hogy a valós idejű tartózkodási helyének megosztása tilossá vált, majd az erről beszámoló újságírókat pedig „merénylet-koordináták” publikálásával vádolta.

„Egy kis idő távol a Twittertől, jót tesz a léleknek” – jegyezte meg a világ egyik leggazdagabb embere.

Ryan Mac, a New York Times újságírója, a felfüggesztését követően regisztrált egy új Twitter-fiókot, és azt írta, hogy nem kapott figyelmeztetést a cégtől, mielőtt elnémították volna, és hivatalosan azt sem közölték vele, hogy mi a felfüggesztésének az oka. Hozzátette: a megmozdulás nem változtatja meg a hozzáállását a munkához, a jövőben ugyanúgy be fog számolni Muskról és a cégjeiről.

A Twitter lépéséről több lap is közleményt adott ki.

A Washington Post szerint a történtek aláássák Musk állítását, amely szerint a Twitter a szólásszabadság platformjaként kívánja működtetni.

Orbán szövetségesének pártja népszavazással próbálta megfúrni a közmédiáról szóló új törvényt, de a referendumon résztvevők 62 százaléknak a jogszabály maradása mellett döntött.

Janez Janša, az előző szlovén kormányfő, idejében kirúgták a közmédia vezetőit, majd a kormánypárthoz közel álló emberek kerültek a megfelelő posztokra, ezek után egyre nagyobb arányban kapott nyilvánosságot minden központi médiumban a kormánypárt álláspontja.

A kormányváltás után az új többség törvényt készített elő a közmédia depolitizálásáról. A jogszabály a civil szférából érkező emberekre bízza a média irányítását, és már nem a parlament nevezi ki a műsorszolgáltató vezetőit.

Janez Janša pártja népszavazást kezdeményezett a törvény miatt, abban a reményben, hogy a szlovének úgy döntenek, maradjon csak a parlament kezében a közmédia vezetőinek kinevezése – írja a Balkan Insight.

A véleménynyilvánítás eredménye azonban az új kormánynak kedvezett, mert 62 százalék egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a közmédia irányításának feladatához nem szabad közel engedni a politikát.

Az ukrajnai orosz háború, a haiti káosz és a mexikói bűnözői csoportok erőszakos cselekedetei is nagyban hozzájárultak a 2022-ben meggyilkolt újságírók számának meredek növekedéséhez – tette közzé az Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IFJ), aminek legfrissebb jelentése szerint míg tavaly 47-, az idén 67 újságírót és médiamunkást öltek meg világszerte.
Ukrajnában az itt zajló háborús összetűzésekről történő tudósítás közben 12 újságíró vesztette életét, Közülük legtöbben ukránok voltak, de voltak közöttük más nemzetek képviselői is, például Brent Renaud amerikai dokumentumfilmes.

Az IFJ becslése szerint a bűnszervezetek mexikói rémuralma és a haiti rendbontások is nagyban hozzájárultak a meggyilkolt újságírók számának növekedéséhez.
Mexikóban az idén öltek meg legtöbb újságírót, s emiatt a legveszélyesebb országnak tartanak a háborús övezeteken kívül.

A jelentésben megemlítik azt az öt újságírót is, akik a pakisztáni politikai válságról tudósítva veszítették el az életüket, egyben említést tesznek azokról a fenyegetésekről amikkel a kolumbiai újságírók kénytelenek szembesülni, ahogyan a jelentésben szó esik a Fülöp-szigeteken ténykedő újságírókról is, akiket az ottani új vezetés ellenére továbbra is veszélyben vannak.
Az IFJ jelentése szerint jelenleg 375 újságíró van börtönbe zárva a munkája miatt. Közülük legtöbben Kínában, Mianmarban és Törökországban raboskodnak. A tavaly 365 újságíró tartózkodott rácsok mögött.

A jelentés említést tesz Shirin Abu Aklehról az Al Jazeera újságírónőjérő is, aki egy palesztin menekülttáborból tudósított, amikor is lelőtték. Ezen a héten az arab hálózat hivatalosan is felkérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot Akleh halálának a kivizsgálására.

Forrás: sot.com.al

A Koszovói Újságíró Szövetség (ANK) közleménye szerint a Koszovói északi területén zajló rendbontásokról tudósítók munkájuk során veszélyeknek vannak kitéve.

Szombaton ugyanis a késő esti órákban, Dukagyini Rádió és Televízió tudósítócsoportjának a közvetlen közelében Doruntina Bilikbasi élő bejelentkezése közben egy robbanóanyag robbant feladata. Ugyanezen a napon támadás érte a kallxo.com hirportál munkatársainak a személygépkocsiját is.

Miután a koszovói rendőrség tagjai a jarinjei adminisztratív határátkelőhelyen letartóztatták Dejan Pantićot, a rendőrség volt tagját, szombaton a térségben élő szerbek Észak-Koszovó több helyszínén gyülekeznek, a Zvečan és Leposavići községek területén pedig eltorlaszolták az utakat. Vasárnap az albán Rosu különleges egység állig felfegyverzett tagjai páncélozott autókkal behatoltak a Gazivode tavon lévő gátra.

Forrás: @StateINL

A  szerbiai Bűnözés- és Korrupciókutató Hálózat (KRIK) alapítója és munkatársa egyike azon díjnyerteseknek,akik , a kellő bátorságot és vezető szerepet tanúsítanak a a korrupció megelőzése, leleplezése és leküzdése terén – jelentette be ma az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége.

A nagykövetség közleménye szerint a Nemzetközi Korrupcióellenes Nap alkalmából , Anthony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette a “Korrupcióellenes küzdelem bajnokainak ( Anti-Corruption Champions Award) járó díj idei nyerteseit.

Az elismerést Nemzetközi Kábítószerellenes harccal és a Törvények Végrehajtásával foglalkozó Amerikai Hivatal alapította.

“A korrupció aláássa a kormányba és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat, elmélyíti a szegénységet és az egyenlőtlenséget, és elfojtja a lehetőségeket és a fejlődést.” Az embereket mindennapi életük szinte minden területén érintheti. Joseph Biden elnök ezért nyilvánította a korrupció elleni küzdelmet a nemzetbiztonság alapvető érdekeként” –áll az Egyesült Államok nagykövetségének a közleményében, ami alapján “Amerika  Külügyminisztériuma támogatásban részesíti azokat az újságírókat és nem kormányzati szereplőket, akik hozzájárulnak az átláthatósághoz és kiállnak a korrupt személyek felelősségrevonása.” Büszkék vagyunk eredményeinkre, de azt is elismerjük, hogy összekapcsolt globális rendszerünkben egyetlen ország sem maradhat egyedül ebben a küzdelemben”

                                                     A Korrupcióellenes küzdelem idei bajnokai Forrás: @StateINL

A szerbiai Stevan Dojčinović melett a mexikói Antonio Cervantes Garcíát, a madagaszkári Jean de Dieu Rakotondramihaminát, a malajziai Cynthia Gabrielt, a bangladesi Rozina Iszlamot, a kolumbiai Marco Antonio Rueda Sotót, az iraki Kismah Salih Ali Mendelit és Zimbab Zhwet is díjazták.

A The New York Times című amerikai hírportál több mint ezer újságírója és munkatársa kezdett 24 órás munkabeszüntetésbe csütörtökön, írja az AP nyomán a Telex.

Ez az első ilyen jellegű sztrájk a The New York Timesnál 40 év után. Az újságíróknak abból lett elege, hogy 2021 márciusa, azaz azóta húzódnak a tárgyalásaik a feltételekről, hogy lejárt a legutóbbi szerződésük.

A szakszervezet már múlt héten bejelentette, hogy több mint 1.100 alkalmazott dönthet a munkavégzés beszüntetése mellett csütörtökön, ha addigra nem sikerül megállapodásra jutni. Kedden és szerdán is tárgyaltak a felek, de hiába, mert nem jött létre egyezség a béremelésről és a távmunkára vonatkozó irányelvekről, ezután jelentette be a szakszervezet csütörtök reggel, hogy sztrájkba lépnek.

Twitteren arról írtak, hogy nehéz döntés beszüntetni egy olyan munkát, amelyet nagyon szeretnek, de ez szükséges ahhoz, hogy jobbak legyenek a feltételek a szerkesztőségben. Azt is írták, hogy a vezetőség távozott a tárgyalóasztaltól.