Műsorvezető legyen az a talpán, aki jelen pillanatban az oroszországi nézőknek börtönbevonulás kockázata nélk­ül magyarázatot tud adni az orosz erőknek Herszonból történő kivonulása kapcsán.

Andrej Norkin (Forrás: КТБ)

Azzal, hogy mennyire szorítják keretek közé a sajtószabadságot Oroszország törvényeim minap Andrej Norkin televíziós műsorvezető is szembesült egy a visszavonulásról szóló szakértői beszélgetés elején. Ugyanis már a téma felvetése is gondot jelentett számára. A magyarul a „van-rajta-sapka, nincs-rajta-sapka” jellegű felvezetőjében Norkin a következőket mondta: „Hiába várják, hogy véleményt mondjak róla, nem mondok semmit. De hogy miért nem, azt el tudom magyarázni. Amennyiben támogatom a dolgot, és azt állítom, hogy a védelmi minisztérium helyesen döntött Herszon elhagyásával kapcsolatban, akkor nyilvánosan Oroszország területi egységének megsértésére szólítok fel (idézi az megfelelő paragrafust). Direkt megnéztem reggel, néhány év börtön jár érte. Amennyiben nem támogatom a dolgot, és azt állítom, hogy a védelmi minisztérium rosszul döntött Herszon elhagyásával kapcsolatban, akkor nyilvánosan lejáratom a hadsereget (idézi a megfelelő paragrafust), azért ugyanúgy börtön jár, a büntetési tétele nagyjából ugyanaz. Nem akarok börtönbe vonulni. Ezért most nézzük meg a bejátszást és aztán a szó a kedves meghívott szakértőinké.” – vezette fel a beszélgetést az orosz műsorvezető – írja a Telex.hu

Az iráni igazságügyi hatóságok közzé tették, hogy két, több mint egy hónapja börtönben lévő újságírónőt – Elaleh Mohamadatit, a Sazandegi-, és Niufar Hamedut, a Sharg napilapok, a Mahsa Amini halálát feltáró munkatársait – Iránellenes propagandakeltéssel vádolják.

Elaleh Mohamadati és Niufar Hamedu (Forrás: The Siasat Daily)

“Mindketten a rendszerellenes propagandakeltés és nemzetbiztonság elleni összeesküvés vádjával lettek őrizetbe véve – nyilatkozta az iráni igazságügyminisztérium szóvivője egy teheráni sajtótájékoztatón.

Miképpen korábban beszámoltunk róla A húszéves Masha Aminit az iráni erkölcsi rendőrség “nem megfelelő ruházata” miatt tartóztatta le. A lány ezt követően elhunyt a fogva tartóinak a kínzásába. Halála miatt országszerte zavargások törtek ki Irán területén.

Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak – írja az RTL.hu

A hírportál értesülései szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Fornax ICT Kft. vezette konzorcium 150 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 190,5 millió) forint értékben kötött szerződést egy aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére.

Az új rendszernek képesnek kell lennie legalább a következő aktivitások észlelésére és annak mérésére: egérmozgatás, felhasználó által használt alkalmazások észlelése és azok aktív használati idejének logolása, azaz naplózása, napi hálózati adatforgalom mérése, megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolása és az offline időszakok detektálása.

Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat, távolléteket is. Ezekből az adatokból az alkalmazás statisztikát készít, aktivitási, inaktivitási időszakokat határoz meg: a felhasználónak saját produktivitását is megjeleníti, illetve vezetői emailriportokat generál. A műszaki leírásnál már jelzik, hogy az alkalmazásnak illeszkednie kell bizonyos továbbfejlesztési elvárásokhoz, mint amilyen a felhasználó által elvégzett feladatok és az azokhoz szükséges idő logolása, a statisztikai adatok megjelenítése, a gyűjtött anonim adatokban minták felismerése, munkakörök szerinti lebontása, az alkalmazáson keresztül a munkaidő adminisztrálása és annak Redmine rendszer felé történő továbbítása és a Mac OS kompatibilitás.

Az eszköz vélhetően még nincs kész, a szerződés időtartama annak aláírásától – június közepétől – számított 180 naptári nap.

Vasárnap délelőtt ismeretlen elkövetők Dragoljub Petrovićnak a Danas főszerkesztője e-mailcímére küldött levélben a napilap szerkesztéspolitikája miatt golyózáporral fenyegették meg a napilap újságíróit, szerkesztőit és rovatvezetőit.

„A Danas című napilap főszerkesztőjének. Szükségesnek érzem, hogy tájékoztassam Önt arról, hogy Önt, újságíróit és rovatvezetőit halálos veszély fenyegeti bizonyos, az árnyékban élő szélsőjobboldali struktúrák által…. – írják az elkövetők a „Belgrádi Charlie Hebdo” címmel ellátott levél elején.

A fenyegetés okaként az elkövetők a napilap koszovói, boszniai szerb és montenegrói tudósításait említették meg, és szerintük a Danas szerkesztősége, a Nova S-es és N1-es kollégáikkal karöltve az “objektív és pártatlan tájékoztatás álcája alatt nyíltan az albán szeparatisták oldalára álltak és egyértelműen Aljbin Kurtit és más albán szeparatistákat támogatnak. Az újságírók közül elsőként Snežana Čongradint nevezik néven, aki szerintük „Boszniai Szerb Köztársaság szerb nemzetiségű lakosságát gyalázza, foghíjas csetnikeknek nevezi a montenegrói szerbeket, az Europride ellen tüntetéseket szervező ortodox vallású szerbeket pedig ortodox táliboknak nevezi”.

Čongradin mellett az elektronikus levél szerint „az összes szerb sértegetésében legszélsőségesebb” Teofil Pančić, Aleksej Kišjuhas, Nikola Samardžić, Nenad Kulačin, Marko Vidojković és más rovatvezetők, de közéjük sorolták a levél elküldői szerint hasonló gondolkozású Dragan Bursać és Daško Milinović rádiós műsorvezetőket is.

Az e-mail szerint akkor, „amikor legkevésbé számítanak rá, egy lőfegyverből kilőtt sorozat betöri a Danas szerkesztőségének az ablakait”.

Vasárnap délután a Danas szerkesztősége a high-tech bűnözéssel foglalkozó rendőrségnek és ügyészségnek.továbbította a threateningaccount@proton.me címről érkezett fenyegetőző e-mailt, amiben kihangsúlyozták, hogy az illetékes hatóságoktól elvárják, hogy mielőbb foganatosítsák a megfelelő intézkedéseket és fedezzék fel a fenyegető e-mail szerzőjét, aki levelével ily módon fenyegette meg a szerkesztőség munkatársainak a biztonságát.

A Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztősége ellen 2015 januárjában hajtottak végre terrortámadást, amiben 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek.

Egy hangfelvétel bizonyítja: az újságíró neve kétszer is elhangzik ebben az összefüggésben. A megtámadott újságírónő a Telexnek azt mondta: nem az ő személye itt a fontos, a Mi Hazánk a román közmédia magyar nevű csatornájának az újságíróját támadta meg. – közölte a Telex.hu.

Bartha Barna ,a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, a Magyar Önvédelmi Mozgalom egykori alelnöke teljes érdektelenségbe fulladó  székelyföldi körútjának sepsiszentgyörgyi állomásán mondta mindezt, amiről hangfelvétel is készült. A beszélgetés egy pontján a székely és a magyar nép „elcigányosodásáról” esik szó, mivel sok helyen a romák a gazdagok, ezért a magyar fiatalok már őket utánozzák, az ő hanghordozásukat, szóhasználatukat alkalmazzák. Barta ezután arról beszél, hogy ha Ceaușescu kétszer annyit élt volna, akkor se tudott volna akkora kárt okozni a székely népnek, mint „az RTL Klub és a bandája”, de most már a Duna TV-t is ide sorolja.

Bartha ezután egy erdélyi magyar újságírónő, Parászka Boróka akasztásáról kezd el beszélni:

 „Vagy meg lehet nézni egy Parászka Borókát, meg lehet hallgatni a Marosvásárhelyi Rádióból, hát (ha) az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova jutunk.”  – jegyezte meg.

 Bartha ezután még egyszer megemlíti Parászka Borókát, aki szintén székelynek vallja magát, majd azt mondja: „Ez egy borzasztó intelligens újságírónő, de ennél nagyobb gazembert én életemben nem láttam.”

A fent idézett beszélgetést a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház gyülekezeti termében tartották. Péterfi Zita Ágnes, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze a Transtelexnek azt mondta: náluk egy férfi jelentkezett azzal, hogy egy megbeszélést szeretnének tartani a teremben. Azt nem tudták, hogy konkrétan milyen célra fogják használni a termet, és természetesen „teljesen elhatárolódnak az ott elhangzó kijelentéstől”.

 Mi Hazánk láthatóan két-három ember előtt szónokol, nincs mondanivalója se az erdélyieknek, se a székelyföldieknek, kell valami, amivel feltűnést tudnak kelteni” – mondta a Telexnek telefonon Parászka Boróka. Az újságíró szerint ehhez megtalálták azt az eszközt, amivel a szélsőjobb évek óta él: agresszíven megtámadnak egy embert, akinek a neve valamennyi figyelmet hoz nekik. „Én vagyok a nyúl ezen az agárversenyen, de nem állt szándékomban rohangálni” –  mondta Parászka Boróka.

 „Ezt a történetet nem is venném komolyan, nem is foglalkoznék vele, de az a helyzet, hogy jelen esetben nem az én személyem a fontos, hanem az, hogy a Mi Hazánk a román közmédia magyar nyelvű csatornájának az újságíróját támadta meg. Innentől kezdve ez a sajtó és a közszolgálatiság elleni támadás, amit komolyan kell venni.” Az ügy az Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztőjének tudomására jutott, és vizsgálják, milyen jogi lépéseket kell és lehet tenni – – mondta Parászka Boróka.

 A Mi Hazánk szerint nem esik büntetőjogi kategóriába az, ami elhangzott, a párt semmilyen felelősséget nem vállal azért, ha Parászka Borókát vagy más újságírót bántalmaznak, de kivizsgálják az esetet

Mindezt Klemm József, a VRT ügyvezető igazgatója jelentette be, ahogyan a VOICE hírportál számára megerősítette a médiaházban terjedő, az alkalmazottak számára felajánlott szociális programról szóló nem hivatalos információkat is.

“Az RTV valóban tervezi a szociális program elindítását, mert a VRT új épületébe való költözéssel megteremtődnek a feltételek a hatékonyabb munkaszervezéshez. Jelenleg három fontos dolgot tervezünk egymással párhuzamosan: beköltözést az új épületünkbe, a szisztematizációról és munkaszervezésről szóló dokumentum elkészítését, ami az összes munkavállaló számára jobb működési lehetőséget és hatékonyságot biztosítana, valamint egy olyan szociális program kidolgozását, ami hozzájárulna a a vállalat hatékonyságának a fejlesztéséhez, illetve pénzügyi tehermentesítéséhez. Jelenleg mintegy 1400 alkalmazottunk van állandó, meghatározott idejű, illetve ideiglenes, tiszteletdíjas, illetve jogdíjas munkaviszonyban, és az összbevétel több mint 60 százaléka a munkavállalók bérére megy el – nyilatkozta a VRT ügyvezető igazgatója – írja a Nova.rs

Az alkalmazottak racionalizációjához szükséges forrásokért – anélkül, hogy csökkentenénk azon nyelvek számát, amelyeken a műsorainkat sugározzuk, és a műsoraink minőségének a fejlesztése érdekében– abban a pillanatban fordulunk az államhoz, amikor teljes mértékben kiszámítjuk, hogy mekkora pénzösszegre is lenne szükségünk a terv megvalósításához.

Ebben a dokumentumban meghatározzuk a munkaviszonyban lévők számának a lecsökkentését, illetve annak az összegnek a nagyságát is, amit a munkahelyükről az önként távozást elfogadó kollégáknak kínálnánk fel – jegyezte meg Klemm.

Darko Šper, a Nezavisnost (Függetlenség) Szakszervezet megbízottja a VOICE-nak nyilatkozva elmondta, hogy a tervek szerint 400 alkalmazott elbocsájtását tervezik, a végkielégítések magasságáról azonban eddig egy szó sem esett. Alítása szerint a ledolgozott munkaévek után 300 eurós vagy ennél nagyobb összeget emlegetnek, de ezt az adatot hivatalosan senki sem erősítette meg.

Šper szerint a szociális programot valójában azért tervezik bevezetni, mivel a 15 ezer négyzetméteres új épületben nincs elegendő hely a mintegy 1400 munkavállaló számára.

–Soha senki sem közölte velünk, hogy az új épületet szándékosan tervezték-e így, illetve az Ignjat Pavlas utcában lévő M Stúdió szándékosan ker­ült-e a Tartomány kezébe.  A végkielégítés magassága pedig elsősorban a politikai akaraton múlik majd, vagyis azon, hogy VRT-nek mekkora köztársasági, illetve tartományi pénzeket sikerül majd biztositani – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető.

A Gallup Intézet hagyományos felmérése szerint az Egyesült Államokban egyre kevesebben bíznak a hagyományos médiumokban, és az elmúlt 50 évben először fordul elő, hogy több amerikai nem hísz a sajtótermék által közöltekben, mint azok, akik még hisznek.

A szakértők szerint ezek a borús adatok mögött több évtizedes politikai indíttatású, a médiumokat érő támadások állnak, amit Donald Trump egykori elnök aggasztó szintre emelt.

Az októberben közzétett felmérés szerint az amerikaiak 38 százaléka egyáltalán nem hisz a médiumokban, ez az arány pedig magasabb, mint azoknak, akik nagyban (7%), vagy pedig részben hisznek a sajtóban megjelentek, ami 1972, vagyis azóta, hogy a washingtoni társadalomkutató intézet minden évben közzé teszi a jelentését.

Hasonló, de azért mégsem ennyire alacsony bizalmi szintet a 2016-os elnökválasztási kampány ideje alatt mértek, amikor is Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke.

A szakértők szerint a több évtizedes, a médiát, a tudományt és a kormányt lejárató, politikai indíttatású támadások miatt kiszolgáltatott helyzetbe került az amerikai közvélemény.

A Gallup értékelése szerint nem új keletű dologról van szó, mivel az amerikaiaknak a médiába vetett bizalma csaknem két évtizede vérszegény – állapították meg az elemzők, akik szerint

már a korábbi felmérések eredményei alapján is erre lehetett következtetni.  Példának okán egy júniusi felmérés eredményei szerint rekordszíntűre csökkent az újságok és a televízió iránti bizalom, amkikor is mindegyik tizedik megkérdezett állította azt, hogy elhiszi az újságokban elovasottakat, illetve a televízóban elhangzottokat.

Ugyanakkor televíziós riporterek őszinteségét és etikusságát az állampolgárok 14 %-a értékelte pozitívan.

A kapott eredmények alapján az amerikaiak egyre kevesebbet bíznak a szakemberekben és ugyanez a felmérés eredményi szerint annak ellenére, hogy az amerikai katonákba vetett bizalom továbbra magasnak tekinthető (61%), de a tavalyi felmérés eredményeihez képest ez is alacsonyabb 10 százalékkal, a bírákba vetett bizalom pedig 5 %-al és ez most 38 százalékos. A kapott eredményeik szerint a papokban és a tanárokban bíznak legkevésbé az amerikaiak.

                                    Az amerikaiaknak a médiumokba vetett bizami színtje (Forrás: news.gallup.com)

Az amerikai felmérés végeredményével szemben az Európa Unió területén a közösségi hálózatokba vetett bizalom csökkent, de a hagyományos médiában fektetett bizalom továbbra is magas.

Ugyanakkor, amíg az Európai Unió polgárai továbbra is a hagyományos médiumokat, addig Szerbiában az internetes médiát részesítik előnyben.

Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) szerint az EU területén folyamatosan csökken a közzösségi médiába vetett bizalom, és a 2014-es első felmérés óta legalacsonyabb szinten van.

Ezzel szemben az uniós polgárok többsége bízik a hagyományos médiában: a rádió, a televízió és a sajtó iránti bizalom szintje stabil. vagy akár az elmúlt években növekszik.

Szerbiában ennek éppen az ellenkezője van. A Demostat felmérése szerint az állampolgárok 39 százaléka egyáltalán nem bízik az országos közszolgálati médiumokban, megkérdezettek 28 százalékának semleges véleménye van a Szerbiai Rádióról és Televízióról. A felmérés eredményei szerint legtöbben az online médiában bíznak, s ennek okaként leggyakrabban a hagyományos médiumok hitelességének a hosszútávon történő összeomlását emlegetik.

Ugyanakkor az EBU felmérése szerint Szerbiában általában nem bíznak a médiumokban.

Míg Európa nagy részében a hagyományos médiában bíznak, Szerbiában az online médiának hisznek. A változás okaként legtöbbször a hagyományos média hitelességének hosszú távú összeomlását emlegetik.

Eközben az Egyesült Államokban még a technológia iránti bizalom is alacsonyabb lett és amíg a három legnépszerűbb közösségi platformon (Twitter, Reddit és Facebook) csökkent a hírekhez való hozzáférés, addig a TikTokot minden harmadik felnőtt hírforrásként is használja.

A Pew Research Center felmérése szerint még mindig nem domináns ez a tendencia, de egyre több amerikai felnőtt tájékozódik e (vitatott) platformon keresztül. A PRC szakértői szerint ez a tendencia ellentétes más közösségi hálózatok mérési eredményeivel, ahol az informatív tartalmakhoz való hozzáférés csökkenőfélben van, vagy pedig stagnál.

Mint ahogyan a fentiekben már megemlítettük, a médiumokban, tudományban és a kormányzati szervekben való komoly bizalomvesztés mögött szakértők szerint a médiumokat érintő, több évtizedes politikai indíttatású támadások állnak, amit Donald Trump egykori elnök egy új színtre emelt.

A szakértők emlékeztettnek, hogy Trump következetesen megrágalmazta az országos médiumokat, míg közülük néhányat abszolút söpredéknek nevezett, elnökként pedig a nép ellenségeinek tituálta a hírszervezeteket és álhírek terjesztésével vádolta meg ezeket.

A Harvard Kennedy School által közzétett tanulmány szerint az álhíreknek való kitettség összefüggésben áll a hagyományos médiába vetett bizalom csökkenésével. A hatás azonban nem azonnali és az álhírek nem ugyanazt a hatást fejti ki az ideológiai spektrum különböző oldalain álló emberekre. A Gallup legújab felmérése pontosan ugyanerre az amerikai társadalmon belüli politikai alapokon történő éles megosztottságra derített fényt.

A médiunmokba fektetett bizalom szinje politikai hovatartozás függvényében (news.gallup.com)

Ugyanis amíg a demokraták 70 százaléka teljes mértékben, vagy pedig túlnyomór részt  bízik  a médiumokban, addig ez az arány a republikánusok körében mindössze 14 százalékos. A felmérés készítői arra is felfigyeltek, hogy az idősebb demokraták nagyobb bizalmat fektetnek be a médiumokba, mint a fiatalabb párttársaik.

A független választók valamivel több mint negyede bízik a médiában, ahogyan az egyetemi végzettséggel rendelkezőknek a médiumokba fektetett bizalma nagyobb, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűiké

Az egyetemi végzettségűek nagyobb mértékben adják ezt a bizalmat, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Másrészt a demokrata és a republikánus alakulatokon belül nincsenek lényeges különbségek végzettség alapján.

Ugyanakkor a magukat liberálisnak tekintő független szavazók az önjelölt konzervatívokhoz képest  sokkal nagyobb mértékben hajlamosak bízni a médiumokban – áll a Gallup felmérésében.

Orosz dezinformációs oldalakon tűnt fel Borkai Zsolt egyik fotója, amelyen a volt győri polgármestert egy meggyilkolt svéd szakértőként ábrázolják – írja az Index.hu.

Ezúttal az AFP francia hírügynökség – a Lakmusz tényellenőrző portálon jegyzett írásban –  hívta fel a figyelmet arra, hogy Borkai Zsolt egyik korábbi fotója is feltűnt azokban az orosz nyelvű bejegyzésekben, amelyek összeesküvés-elméleteket terjesztenek a vizsgálatról.

A bejegyzésekben a Borkai fotójával illusztrált személyt, Erik Olsent (más posztokban Ollsen vagy Ollson néven) egy olyan svéd ügyészként mutatják be, aki megpróbálta kideríteni az igazságot, azonban meghalt egy méhcsípésben.

A bejegyzés szerint Olsen a halála előtt a nyugati titkosszolgálatokat vádolta meg az akció végrehajtásával, és hogy a férfit a halála után néhány órával elhamvasztották.

Az AFP – nek válaszolva az Északi Áramlatnál zajló nyomozást vezető svéd ügyészség október 12-én azt közölte, hogy „egy Erik Olsson nevű ügyész sem halt meg méhcsípés következtében”. A svéd ügyészség álhírnek nevezte az erről szóló állításokat.

A Twitteren egy, az oroszokkal szimpatizáló holland férfi kezdte terjeszteni az álhíreket október, és bejegyzését a magyar felhasználók is megosztották a Facebookon.

A holland férfi később elismerte, hogy ez álhír volt, és azt is közölte, hogy ő az „orosz Facebookon”, a VKontakte felületén találkozott a hírrel. Egy másik felületen, a Telegramon azonban már jóval korábban elkezdtek terjedni a hasonló tematikájú posztok, azokat illusztrálták Borkai Zsolt fotóival.

A napilap nyomtatott változata már a múlt héten nem került az újságárusokhoz, a belgrádi Danas napilap nem hivatalos információi szerint a napilap munkatársait csak a printváltozat beszüntetéséről tájékoztatták, illetve arról, hogy az elkövetkezőkben az azonos nevet viselő hírportálnak dolgoznak. Duško Vukajlović, a napilap főszerkesztője szerint semmilyen hivatalos magyarázatot nem kapott.

Forrás: Objektiv.rs 

Vukajlović a Danasnak adott interjújában annyit mondott, hogy a szerkesztőségben minden nap dolgoztak és ahogyan eddig is elvégezték feladataikat és a szerkesztőségben senki sem felelős azért, hogy a napilapot nem nyomtatták a nyomdában. Állítólag a nyomda új tulajdonosa állította le az Objektiv nyomtatását.

Vukajlović szerint nem igaz, hogy a print szerkesztőségét arra utasították, hogy ezentúl az Objektiv.rs hírportálnak kell írniuk.

Az Objektiv 2020 decemberének az elején jelent meg a szerbiai médiapiacon. Aleksandar Papić, aki egykoron közel állt Nebojša Stevanovićhoz, leköszönő védelmi miniszterhez, a nyilvánossághoz intézett nyílt levelében kijelentette, hogy társtulajdonosa az Objektiv napilapnak és hírportálnak.

Aleksandar Papić és Nebojša Stefanović 2021 óta nyílt összetűzésben van egymással. Stefanović azzal vádolta Papićot, hogy együttműködött Veljko Belivuk klánjával, míg Papić azt állította, hogy Stefanović közvetlen családja a házában él, és ő kérte a kilakoltatásukat.

A napilap az októberi hónap folyamán számos dologgal, közöttük államcsínykisérlettel is megvádolta Stefanovićot. Az Objektiv.rs egy interjút is leközölt Dijana Hrkalovićtyal, a Belügyminisztérium egykori államtitkárával, amelyben Hrkalović Stefanovićot Aleksandar Vučić köztársasági elnök lehallgatásával is megvádolta.

Arshad Sharif, 50 éves pakisztáni újságírót a nairobi rendőrök vasárnap este lőtték fejbe, miután a Nairobi-Magadi autópályán az autó, amiben testvérével utazott, áthajtott egy útzárlaton. A hatósági közlemény szerint figyelmen kívül hagyták a megállásra vonatkozó rendőrségi felszólítást, emiatt a rendőrök tüzet nyitottak, és üldözőbe vették az autót.

Forrás: mmnews.tv

Mint ahogyan utólag kiderült, a rendőrség egy Shariféhoz hasonló auto megtalálása érdekében állították fel az útzárat, amit egy benne ülő gyermekkel loptak el. A rendőrség úgy fogalmazott, „téves azonosítás” történt, egyben közölték, hogy az ügyet további vizsgálatra átadják a független rendőrségi felügyeleti hatóságnak.

Az 50 éves, újságíróként dolgozó Arshad Sharif júliusban hagyta el Pakisztánt, miután bírálta az ország hadseregét, azóta Kenyában élt – írja a The Guardian.