Demeter Szilárd vezetésével, magyar közpénzből grundolták össze, december végén viszont bezárják az erdélyi magyar nyomtatott sajtó többségét. Megszűnnek Krónika, a Székelyhon és a Székely Hírmondó napilapok, a Heti Hirdető heti-, valamint a Nőileg havilap is. Ezzel egyidőben felszámolják az egész Székelyföldet lefedő lapterjesztő és kézbesítő hálózatot is – írja a Magyar Hang.

Mindenről a Székelyhon.ro regionális portálon jelentettek meg egy közleményt, amiben a Prima Press Kft. arról értesíti a nyílvánosságot, hogy a nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása a tevékenységeik átszervezésére kényszeríti őket és ezért 2022. december 30-tól felfüggesztik a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet is. A közlemény szerint a Prima Press Kft.  az elektronikus médiumokokat (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában hagyja.

Forrás: Lukács Csaba / Magyar Hang

Mindenről a Székelyhon.ro regionális portálon jelentettek meg egy közleményt, amiben a Prima Press Kft. arról értesíti a nyílvánosságot, hogy a nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása a tevékenységeik átszervezésére kényszeríti őket és ezért 2022. december 30-tól felfüggesztik a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet is. A közlemény szerint a Prima Press Kft.  az elektronikus médiumokokat (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában hagyja.

A Magyar Hang írása szerint a médiacsoport dolgozói egy nappal korábban értesültek a drákói döntésről a médiacsoport dolgozói egy nappal korábban értesültek. A hírt Nemes László ügyvezető igazgató egy nyolcvan fős online értekezleten közölte a hírt az újságírókkal és adminisztrációs dolgozókkal. Azt, hogy emiatt kiket fognak kirúgni és kit nem, a közvetlen helyettesek fogják közölni az érintettekkel.

A Fidesz az elmúlt években, KESMA mintájára az erdélyi magyar média felvásárlására i törekedett.

Demeter Szilárd kormányzati megmondóember és fő-kultúrideológus az Erdélyi Átlátszónak 2018 januárjában adott interjújában már egészen nyíltan beszélt arról, hogy ő lobbizta ki a pénzt a felvásárlásokat intéző Erdélyi Médiatér Egyesületnek, amelynek ő a „nem hivatalos nagykövete”. Felvásároltak minden eladó médiaterméket: nyomtatott napi és hetilapokat, több rádiót, online oldalakat. Ehhez szinte számolatlanul dőlt a közpénz Magyarországról: 2021-ben az Átlátszó oknyomozó portálon Évi ötmillió euróból hízik az erdélyi magyar média kis gömböce címmel Sípos Zoltán arról írt: három és fél év alatt, 2021. június végéig 7,45 milliárd forint (akkori árfolyamon 20 millió euró) támogatást kapott a magyar kormánytól az Erdélyi Médiatér Egyesület. A támogatás révén a korábban ismeretlen egyesület az erdélyi magyar sajtó messze legnagyobb médiatrösztjévé vált: ma már azokat a médiaorgánumokat könnyebb felsorolni, amelyek nem tartoznak az egyesület portfóliójába.

A nagyszabású tervek komoly változásokat is hoztak az erdélyi sajtópiacon, és a döntések némelyike nem nyerte el a korábbi olvasók tetszését. 2019 nyarán összevontak négy napilapot: az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Gyergyói Hírlap és a Vásárhelyi Hírlap összeolvadt és Székelyhon néven jelent meg – a bevezető kampány során még egy Toyota Corolla személygépkocsit is kisorsoltak. Az olvasók jelentős része felháborodott: úgy érezték, ellopíták tőlük a helyi lapjukat, és kaptak helyette egy regionális katyvaszt, ami ráadásul cégen belüli konkurencia is volt, hiszen a Krónika országos napilap is a portfólióhoz tartozott. A bővülés információink szerint még idén is tartott – néhány hónapja vásárolták meg azt a Székely Hírmondót, amit decemberben bezárnak. A KESMA-modellt a működésben is másoltak: az erdélyi Mediaworks a Príma Press Kft-volt, egy adott pillanatban több mint 30 médiacsatornával és közel 300 alkalmazottal.

A máltai DeGiorgio tesvérek beismerték, 2017-ben ők ölték meg Daphne Caruana Galizia máltai újságírónőt. A bűncselekmény elkövetéséért fejenként 40 év börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság – jelentik a hírügynökségek.

A DeGiorgio testvérek (Forrás: Times of Malta)

A két testvér a bírósági tárgyalás elején ártatlannak vallta magát de hosszabb szünet után az ügyvédjeik közzétették, hogy az enyhébb büntetés fejében beismerik tettüket.

A máltai korrupciós ügyeket kivizsgáló Daphne Caruana Galiziát 2017. október 16-án ölték meg, amikor is személygépkocsijába pokolgépet helyeztek.

Az ügyészek szerint a testvérpár és Vincent Muskat a harmadik elkövető először le akarta lőni az újságírónőt, de ennek ellenére beszereztek egy pokolgépet, amit a Galizia személygépkocsijába helyeztek.  A pokolgépet George DeGiorgio aktiválta egy Málta partjai mellett haladó yachtról, míg Alfred, a testvére és Muskat figyelemmel kísérte a történéseket. Muskat tavaly vádalkut köt­ött a bírósággal és az információkért cserébe mind­össze 15 éves börtönbüntetésre ítélték.

Ez idáig négyen ismerték be, hogy részt vettek a merényletben. Az ötödik gyanúsított Jorgen Fenek, máltai üzletember a börtönben vár a tárgyalására. Az ügyészek szerint őr rendelte meg az újságírónő elleni merényletet.

Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának az ötödik évfordul­­ójáról vasárnap emlékeznek meg, amelyen jelen less Roberta Mecola, az Európai Parlament elnöknője is – jelentette a Reuters Hírügynökség.

A nyugat-balkáni országban feljegyzett gondok közül az online vitákat manipuláló, kormánmypárti kommentelők elszaporodását, illetve az általuk közzé tett politikai vagy pedig társadalmi tartalmak miatti letartóztatásokat említi meg FH legfrissebb jelentése.

A jelentés Magyarországot először sorolta a „részben szabad” országok közé. Ez – a Freedom House-szerint – „az Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatti demokratikus hanyatlást tükrözi.”

Állítások szerint a tavalyi választások során kibertámadások érték az elektronikus szavazórendszert, valamint a független médiaházakat. az országban.

A washingtoni székhelyű kutató és nemzetközi jogvédő szervezet kategória besorolásának változtatásához a 2021-es előválasztás körüli, több weboldalt érintő túlterheléses, ún. DDoS támadások is hozzájárultak. Magyarország most már olyan országokkal került egy kalapba, mint Banglades, Nicaragua és Srí Lanka.

Í

A jelentés szerint a világ 17 országában szabad az internet, míg 32-ben csak részben szabad, 21 orszűg pedig „nem szabad” mínősítést szerzett. Az izlandiak élvezhetik a legnagyobb internet-szabadságot, Kínában pedig legrosszabb a helyzet.

Az internet szabadság legnagyobb visszaesését Oroszországban, Mianmarban, Szudánban és Líbiában jegyezték fel.

A Freedom House szerint az internethasználóknak legalább 53 országban kellett jogi következményekkel kellett szembenézniük véleményüknek internetes közzétételét követően és ezek gyakran börtönbüntetéshez vezettek.  A kormányok egyre gyakrabban a webhelyek blokkolásával, személyes adatok gyűjtésével és az országok műszaki infrastruktúrájának központosításával szabályozzák a felhasználóknak az információkhoz való hozzáférését, míg a jelentés által érintett 70 ország közül 47-ben a hazájuk területén kívül elérhető információkhoz is korlátozzák a hozzáférést.

Oroszországban az internet szabadsága az Ukrajna elleni brutális inváziót követően 7 ponttal csökkent, és ez egyben az év legnagyobb visszaesése.

Néhány héttel az invázió után a Kreml blokkolta a Facebookot, az Instagramot és a Twittert ezzel az oroszoktól megtagadta a hozzáférést a háborúval kapcsolatos megbízható információkhoz, ahogyan a jelentés szerint korlátozták a más országok felhasználóival való kapcsolatfelvételt is.

“A kormány emellett több mint 5000 weboldalt blokkolt, arra kényszerítette a médiát, hogy az inváziót “különleges katonai műveletnek” nevezze, e melllett egy olyan törvényt vezetett be, amelynek megsértéséért akár 15 év börtönbüntetésre is ítélhetik a konfliktusról szóló “hamis információk” terjesztőit.

A jelentés kitér arra is, hogy az az ukrán kormány és az emberek elképesztő rugalmasságot tanúsítottak az invázió során.

“A kormányzati tisztviselők és a távközlési vállalatok együtt dolgoztak az internetes infrastruktúra helyreállításába, valamint, hogy a fegyveres konfliktusok közepette biztosítsák az online forrásokhoz és az életmentő információkhoz való hozzáférést.

Az internet működését, az ukrán kormány és a SpaceX együttműködésének köszönhetően 11 ezer Starlink állomáson keresztül biztosították.

Az általános globális hanyatlás ellenére azért némi előrelépés is történt az internetes szabadságjogok terén. A Freedom House szerint a civil társadalmi szervezetek számos országban közös erőfeszítéseket tettek a jogszabályok javítása, a média ellenálló képességének fejlesztése és a technológiai vállalatok elszámoltathatóságának biztosítása érdekében.

Ugyanakkor a politikai döntéshozóknak, szabályozó szerveknek és más kormányzati szerveknek átfogó intézkedéseket kellenek hozniuk az emberi jogoknak a digitális korban történő védelmére  – áll a jelentésnben.

A jelentés teljes egészében itt tanulmányozható

Az egy hónapig tartó nagyszabású tiltakozások és zavargások után, Irán a bebörtönzött újságíróinak számát tekintve a harmadik helyre került a világon. A második helyen Mianmar áll 67 bebörtönzött újságíróval, a lista élén pedig továbbra is Kína áll, 102 bezárt újságíróval.

           Forrás: al-monitor.com

A nemrég kitört iráni zavargások során kiderült, hogy az újságírók a leggyakrabban célkeresztbe vett csoportjai közé kerültek. Az iráni hatóságok a kormányellenes tüntetők letartóztatásaival igyekszik elhallgattatni a független újságírókat és médiumokat.

Ezért felszólítjuk a hatóságokat, hogy az ország területén haladéktalanul engedjék szabadon az összes letartóztatott újságírót és vessenek véget a kulcsfontosságú közszolgálati tájékoztatást végző független médiumok munkájába történő beavatkozásnak – áll a Riporterek Határok Nélkül közel-keleti részlegének a közleményében.

Nilufar Hamedi az elsők között tárta fel a börtönben gyanús körülmények közepette elhunyt Mahsa Amini történetét. Mashát az iráni erkölcsi rendőrség  “nem megfelelő ruházata” miatt letartóztatta. Hamedit is az elsők között börtönözték be.

A húsz éves kurd származású iráni lány halálát követően az iráni hatóságok 31 újságírót börtönöztek be és közülük 27-en, közöttük 10 nő még mindig rács mögött tartózkodik.

Mahsa Amini szeptember 16-i halála után az iráni hatóságok 31, akik közül 27 még mindig rács mögött van, köztük 10 újságírónő. Mivel a tiltakozások új hulláma előtt 14 újságíró már börtönbe került, így  a bebörtönzött újságírók száma Iránban jelenleg 41.

Egy nevét elhallgatni kívánó iráni újságíró szerint az elmúlt 5 évben a belbiztonsági szervek soha nem gyakoroltak ekkora nyomást, mint ahogyan ezt a Mahsa Amini meggyilkolását követő tüntetések során tették.

–Mindig is óriási nyomás nehezedett az iráni sajtóra és az újságírókra. Mindig is értek minket fenyegetések, de nem annyi, mint amennyi manapság ér minket – nyilatkozta.

A tüntetések kezdete óta az információkhoz való hozzáférés és az újságírók munkája az iráni kormány ellenőrzése alatt áll. Az internet-hozzáférés szinte minden nap megszakad, és a hatóságok blokkolják a

A sajtószabadság tekintetében Irán már huzamosabb ideje a legrosszabb helyezést elérő ​​országok közé tartozik, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2022-es szabad média-indexén szereplő 180 ország között a 178.

A korlátozások részeként a világbajnokságról tudósító nemzetközi televíziós stáboknak megtilthatják, hogy a katari lakosokkal a saját otthonaikban interjút készítsenek, de azt is megtiltották, hogy a külföldi televíziók a migráns munkavállalók szálláshelyein, kormányzati épületekben, egyetemeken, vallási épületekben, kórházakban, valamint a lakóépületekben és magánvállalkozásoknál készítsenek felvételeket – írja a The Guardian nemzetközi kiadása.

A Zaha Hadid Al Janoub Stadion, a katari VB egyik helyszíne (Forrás : lines-hub.com)

Ezek azok a korlátozások, amelyeket a szerkesztőségeknek tiszteletben kell tartaniuk, amennyiben  el szeretnék érni, hogy a hatóságokoktól engedélyt kapjanak “az ország legnépszerűbb helyszíneinek és látványosságainak levideózására és lefényképezésére” A korlátozások a printmédiában dolgozó fotóriporterekre is érvényesek, kivéve azokat az újságírókat, akik nem készítenek filmfelvételt a tudósításaikhoz..

A katari hatóságok rendelete ugyan nem tiltja a konkrét témákról készített riportok elkészítését, a forgatócsoportok számára viszont lényegesen megnehezíti a katari hatóság által korábban elkövetett visszaélések felderítését : a migráns munkavállalókkal szembeni rossz bánásmódról készített anyagokat, illetve olyan  témákról való interjúk készítését, amikről a katariak nem szívesen beszélnek a nyílvánosság előtt.

Tegnap az idei Labdarúgó VB 2022 lebonyolításért felelős Katari Szállítási és Örökségi Legfelsőbb Bizottságának az illetékesei cáfolták a szabad sajtót korlátozó intézkedések bevezetését és azt nyilatkozták, hogy Katarban több regionális és nemzetközi sajtóorgánum végzi a tevékenységét és évente újságírók ezrei korlátozások nélkül tudósítanak Katarból.

A VB katari szervezői szerint a közelmúltban még frissítették is a filmezési engedélyek kérelmezésének a feltételeit, hogy ezzel is enyhítsék a világbajnokságról tudósító műsorszolgáltatókra vonatkozó szabályokat, beleértve azt a rendeletet is, amely szerint “a műsorszolgáltatóknak el kell fogadniuk, hogy nem készíthetnek a katari kultúrát és az iszlám vallást sértő anyagokat”

Annak ellenére, hogy az új szabályozás értelmében Katar egész területén engedélyezett a filmezés, a műsorszolgáltatóknak továbbra is szigorú feltételeknek kell eleget tenni­ük. Mindenekelőtt a forgatási engedély kérelmezése során bele kell egyezniük, hogy nem forgathatnak/ nem fotózhatnak az elzárt területeken, illetve ott ahol nem engedélyezett a filmezés: kormányzati épületekben, egyetemeken, egyházi épületekben, kórházakban, valamint a lakóépületekben és magánvállalkozásoknál

Továbbra is szigorú korlátozásokat írnak elő, beleértve azt is, hogy engedélykéréssel a műsorszolgáltatók beleegyeznek, hogy „nem rögzítenek filmet/fényképet a kizárt helyeken”. Azok a helyek, ahol az engedély értelmében nem engedélyezett a filmezés: „lakóingatlanokban, magánvállalkozásoknál, ipari övezetekben, illetve kormányzati, oktatási, egészségügyi és vallási épületekben

A szabályok értelmében a műsorszolgáltatóknak „tiszteletben kell tartaniuk az egyének magánéletét és előzetes jóváhagyásuk híján nem szabad róluk vagy pedig ingatlanjaikról videófelvételt/ fényképet készíteni.

A török parlament csütörtökön elfogadta a Recep Tayyip Erdoğan elnök által javasolt törvényt, amely a ellenére akár három év börtönnel is sújtaná az újságírókat és a közösségi média felhasználóit a „dezinformáció” terjesztéséért – írta a Reuters nyomán az Index.

Forrás: Twitter

A törvény 29. cikke szerint egytől három évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak azok, akik „félelemkeltés és a közrend megzavarása” céljából az interneten hamis információkat Törökország biztonságáról.

A kritikusok szerint a törvény visszaélésre ad okot, mivel abban nincs egyértelműen definiálva a „hamis és félrevezető információ” fogalma.

Így a törvény visszaélésre adhat lehetőséget a bíróságoknak, amelyek a kritikusok szerint az elmúlt években agresszívan léptek fel a nyíltan másként gondolkodókkal szemben.

A jövő évben esedékes elnök- és parlamenti választások előtt a médiaszabadság kérdése egyre nagyobb jelentőséggel bír az országban, mivel a felmérések szerint Erdoğan és az AKP párt támogatottsága a legutóbbi szavazás óta erősen visszaesett.

A Reuters a közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint Törökországban a mainstream média a kormány által jóváhagyott szalagcímek szoros láncolatává vált, míg a kisebb, független és ellenzéki médiumok a szabályozói döntések terheitől szenvednek.

Burak Erbay a legrégebbi török párt, a Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi - CHP) képviselője mobiltelefonjának az összetörésével mutatta be, hogy e törvény meghozatala milyen hatással lesz a szólásszabadságra, különösen a fiatalok körében.

„A  15, 16 és 17 éves testvérimhez szólok, akik majd 2023-ban döntenek Törökország sorsáról –mondta Erbay, mielőtt elővette kalapácsát és folytatta : „"Csak egy szabadságod maradt – a telefon a zsebedben. Van rajta Instagram, YouTube és Facebook, amiken kommunikálsz" – mondta a szavazás előtt és hozzátette, hogy amennyiben a parlamentben elfogadják a törvényt, akkor a fiatalok összetörhetik a telefonjaikat – írja a The Guardian nemzetközi kiadása.

Forrás: The Guardian

A török újságok és televíziós csatornák jó része a 2016-os sikertelen állampuccs-kísérletet követően kerültek a hatalmon lévő párt ellenőrzése előtt. Egyedül a közösségi oldalak és az internetes hírportálok maradtak függetlenek. Ez azonban azóta megváltozott, hogy a Facebook és a Twitter, illetve a hírportálokkal szemben súlyos pénzbüntetéseket kezdtek kiróni.

A Riporterek Határok Nélkül idei szabad sajtó-indexén Törökország a 180 helyezésből, a 149. helyezést foglalja el.

Az Európai SLAPP-ellenes Koalíció (Coalition against Slapps in Europe – CASE) a 2021-es, illetve 2022-es évre kiosztásra kerülő díjára Lengyelország és Olaszország mellett Szerbiát is jelölték az Év legfélemlítőbb államainak a mezőnyében az Év SLAPP állama cím elnyerésére.  A CASE ebben a mezőnyben azokat az országokat “díjazza”, amelyekben a bírósági pereket legyakrabban az újságírók és civil aktivisták megfélemlítése és nyomásgyakorlás céljából kezdeményezik.

A CASE honlapján található adatbázis szerint 2021-ben, Szerbiában 18 ilyen esetet dokumentáltak, ami azt jelenti, hogy országban a közéleti részvételt akadályozó stratégiai, visszaélés-jellegű perek termékeny talajra leltek.

Az idei év elejéig a rangos Bűnözés- és Korrupciókutató Hálózat (KRIK) és munkatársai 10 olyan, jelenleg is zajló bírósági eljárással szembesültek, amelyek a szabad sajtóért küzdő nemzetközi nemkormányzati szervezetek szerint nagy hatalommal bíró személyek indítottak, hogy ezzel is elhárítsák üzelmeikről a figyelmet. A KRIK-kel szemben számos ilyen pert indítottak szerb politikusok és más hatalmasságok is – beleértve azon személyeknek egy részét is, akiknek közeli kötődéseik vannak a hatalmon lévő párttal.

A legnagyobb megfélemlítők legszűkebb csoportjába, az év országhatárokon átnyúló erőszakos embere mezőnyébe Marokkói Királysággal és Svante Kumlin, Monacóban élő svéd üzletemberrel együtt bekerült Stanko Subotić szerb üzletember is, és a díjat annak ítélik majd, akik a nemzetközi vádlók legszégyenteljesebb próbálkozásaival használja fel maga javára az európai bíróságokat, hogy elhallgattassa a személyét érintő bírálatokat.

Subotić ugyanis 2021. januárjában, két évvel egy cikk megjelenése után 155 ezer svájci frank kártérítést követelve polgári keresetet indított az Organized Crime and Coruption Reporting Project (OCCRP) médiaház, Drew Sullivan az OCCRP kiadója és Dragana Peco, az OCCRP társmédiuma, a KRIK újságírőnője ellen.

Stanko Subotićnak egyébként már van némi tapasztalata a SLAPP- eljárásokban. Az előző, Ratko Knežević szembeni keresetét Nagy Brittaniában, az év legnagyobb bírósági eljárással történő visszaélésének tekintve, 2013-ben elvetették.

A sajtóértesülések szerint Subotićnak 15 éve közeli kötődései vannak Aleksandar Vučićhoz Szerbia köztársasági elnökéhez.

A CASE jel­öltjei k­özül többek között Roman Abramovics és Oleg Deripaszka orosz mágnásokra, illetve Jevgenij Prigrozsinra, Vlagyimir Putyin konyhafőnökére, a hírhedt Wagner Csoport álkatonai egység alapítójára és Zvonko Vrban eszéki bíróra is leadhatjuk szavazatunkat.

A CASE jelöltjeire itt lehet leadni a szavazatokat.

THE EUROPEAN SLAPP CONTEST 2022 díjkiosztóját október 20-án, a Strasbourgban megrendezésre SLAPP-ellenes konferencia keretében rendezik meg.

A Vranjei Alapfokú Bíróságon erőszakos viselkedés vádjával 1 év és két hónapos börtönbüntetésre ítélték Dejan Nikolić Kantart, aki az elmúlt időszakban cinkosaival együtt telefonon keresztüli fenyegetésekkel, befalazással történő megfélemlítéssel, és belső tereknek festékkel való megkárosításával félemlítették meg a vranjei rádióállomás munkatársait. Kantar bűntársait: Slaviša Kozićot, és Bojan Tanaskovićet fejenként 8 hónapos elzárásra ítélték.

Az ítélethírdetés előtt Ivan Mladenović ügyészhelyettes vádbeszédében kijelentette, hogy az eljárás során sikerült bebizonyítani, hogy Nikolić két társával együtt elkövették azt a bűncselekményt, amivel őket terhelték, ahogyan azt is, hogy az elkövetők egy előre jólkitervelt akciót hajtottak végre az OK Rádió Olivera Vladkovićnak a főszerkesztőjének és munkatársainak a megfélemlítése céljából, azzal, hogy mindezt egyáltalán nem szokványos módon hajtották végre – úgy, hogy festékkel tönkretették a kávézó berendezését.

Kruna Savović, a károsultak ügyvédnője hozzátette, hogy a károsultak ragaszkodnak ahhoz, hogy ítélethozatal során vegyék figyelembe, hogy az elkövetők sajtómunkások biztonságát veszélyeztették, ahogyan azt a tanúk is állították. Az alkalmazottakat megfélemlítették és egy másik bejáraton keresztül léptek be munkahelyükre. Ezzel egyidőben a rádióállomás működését is megnehezítették, sőt ellehetetlenítették az elkövetők, tekintettel arra a No Comment kávézó –aminek a bevételéből finanszírozták a rádióállomás munkáját – bezárt miután a rádió és a kávézó négy munkatársa a fenyegetéseket követően felmondtak.

Mint ahogyan a Sajtószabadság Alapítvány is beszámolt arról, hogy Olivera Vladkovićot, az OK Rádió főszerkesztőjét azután fenyegették meg, amióta elutasította beleegyezését a rádióállomásnak is helyet adó épületben egy fogadóiroda kiépítésére. Olivera egyben az illegális építkezés miatt is feljelentést tett az illetékes felügyelőségnél.

Az Ars Humanica Hungarica Kör tagjai a Klubrádiónak adományozták a 2022-es év Civil Becsületrendjét – írja a Media1.hu.

A rádió honlapjának beszámolója szerint kitüntetést jelképező plakettet és oklevelet hétfőn délelőtt adták át a Klubrádió munkatársainak.

Az Ars Humanica Hungarica Kör, amelyet tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói alkotnak, 2011-ben alakult és alapította meg a Magyar Civil Becsületrendet, hogy ily módon ismerje el a nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket.

A Magyar Civil Becsületrend tagja többek között Beer Miklós, rk. püspök, Bíró András, újságíró, Böjte Csaba, ferences szerzetes, Fischer Iván, karmester, Gryllus Dániel, zenész, Halász Judit, színész, Iványi Gábor, metodista lelkész, Lengyel László, közgazdász, Pomogáts Béla, irodalomtörténész, Tolcsvay László, zenész, zeneszerző stb.

Szerbiai újságírók és médiamunkások is csatlakoztak ahhoz a nemzetközi akcióhoz, amely során az újságírók világszerte arra kérik Nagy Brittaniát, hogy ne adják ki Julian Assange-ot, a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak. A Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS), a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) és a Szerbiai Újságírók Szövetségének (SINOS) képviselői a ma megrendezett tiltakozásukon bejelentették, hogy kérelmüket hétfőn nyújtják át a nagykövetségnek – írja a belgrádi Danas független napilap.

Forrás: FoNet/Dejan Gligorijević

Az összejövetelen Dragan Čabarkapa, a SINSOS elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy miközben az Egyes­­ült Államok és Nagy Britannia az emberi jogokért és a szabad újságírásért folyó küzdelem legnagyobb szószólói, addig a jelenlegi helyzetben mindkét ország két lábbal tiporja el az emberi jogokat és a sajtószabadságot.

“Ennek az embernek, az oknyomozó újságírásért életét áldozó nagyszerű harcosnak a megbüntetése kegyetlen lépés. Ő azért harcolt, hogy megmutassa azt az igazságot, amit e két ország kormánya al akar takarni – fűzte hozzá Čabarkapa, aki kiemelte, hogy az összejövetelen résztvevő három újságírószervezet tagjai az Európai és a Nemzetközi Újságírószövetségnek, amelyik a szerb kollégákkal egyidőben a brit parliament előtt szervezett tiltakozást.

Julian Assange a Wikileaks médiaszervezet alapítója, amely 2015-ig több mint 10 millió bizalmas dokumentumot tartalmazó adatbázist publikált. Emiatt 2019-ben Londonban letartóztatták, miután Ecuador visszavonta hétéves menedékjogát.

Ez év júniusában az az Egyesült Királyság jóváhagyta Assange kiadatását az Egyesült Államoknak, ami ellen a WikiLeaks alapítója fellebbezett. Kiadatása esetén Assange-ot kémkedés elkövetésének a vádjával mintegy 150 éves börtönbüntetésre is elítélhetik.